Differenciált létminimum?
Dicséretes, hogy a munkaadók elismerik, a létminimum eléréséhez szükség van a legkisebb kereset emelésére, még akkor is, ha ezzel többletkiadásuk lesz. Ám az érthetetlen számukra, vajon miért kell a kormány által differenciáltan kezelniük ezt az összeget, miért nem díjazhatják ők a végzettséget? Azzal, hogy a szakmunkások, a diplomások több bérre lennének "jogosultak", valóban sérül a minimálbér filozófiája. Vajon a szakképzetlen vagy épp az érettségizett minimálbéren élőknek alacsonyabb összeg kell a létminimumhoz, mint egy kőművesnek vagy egy mérnöknek?
Ha a munkaadók tiltakozása ellenére mégis bevezetné a kormány a diplomás-minimálbért, s netán szakszervezeti kérésre 97 500 forint lenne a keresetek alja, várhatóan nem okozna nagy tragédiát a munkaerőpiacon. A felsőfokú végzettségűek többsége ugyanis százezer forint felett keres, így leginkább a kormány pénztárcája apadna csak. A Start programon (október elsejétől indul) vagy az ösztöndíjas foglalkoztatás keretein belül alkalmazott pályakezdő után ugyanis a cégek jelenleg 90 ezer forintos fizetésig járulékkedvezményt kapnak. Ha azonban a diplomás "szakszervezeti" minimálbér lépne életbe, akkor bizony a vállalkozásoknál "hagyott" járulékkedvezmény mértéke is nőne.
A szakmunkások legkisebb keresete komolyabb gondot okozhat, még akkor is, ha nem a szakszervezetek által szorgalmazott 81 250 forint lenne a minimálbér, hanem "csak" a kormány által preferált 70 ezer. A hiányszakmákban ennél jóval többet is lehet keresni, ám az állástalan szakmunkások örülnek, ha a mostani minimálbérrel elszegődhetnek.
Igaz, a legkisebb kereset sokszor csak a szürkefoglalkoztatás legális eleme, amelyet "zsebbe pénz", számlás fizetés egészít ki, így a kormány jól jár, ha a vállalkozások a differenciált és magasabb legkisebb keresetek után fizetnek adót, járulékokat. Ám egy a 2001-2002-es minimálbér-emelésekről készült tanulmány szerint a közterhek növelése főleg a feketegazdaságot mélyíti. Lehet, hogy a kormány arra számít, ha jól működnek a száz lépés programon belül meghozott, munkaerőpiacot fehérítő szankciók - amelyek közül a börtönbüntetés a legsúlyosabb -, viszszaszorulhat még a feketefoglalkoztatás gondolata is?
