Hitelprogram, nem földosztás

Az első nagyra törő nyilatkozatok után visszavett földosztási elképzeléseiből a kormány. Míg a miniszterelnök a hét végi battonyai lakossági fórumon több száz ezer hektár állami terület visszaadásáról beszélt, röpke két-három nap alatt kiderült, hogy alapvetően az életjáradék fejében megvett és a kárpótlásból megmaradt, összességében néhány tíz ezer hektárnyi föld értékesítéséről lehet szó.

Ezek zöme viszont semmire sem jó resztliföld - fogalmaznak ágazati szakértők. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a területek minősége rossz, elhelyezkedésük pedig művelési szempontból kedvezőtlen. Nem véletlen, hogy a tulajdonosok földjüket nem a piacon adták el, hanem a szociális intézménnyé avanzsált Nemzeti Földalapnak (NFA) kínálták fel azokat. Miként abban sincs nagy meglepetés, hogy az NFA az így megszerzett területek jelentős részét eddig nem tudta megfelelően hasznosítani.

Az állami földosztásra vonatkozó miniszterelnöki kinyilatkoztatás ilyenformán inkább a jövő évi választásokat előkészítő retorikai fordulatként értelmezhető. Az ügynek mégis lehet érdemi hozadéka, ha a kormány valóban kidolgoz egy kedvezményes hitelkonstrukciót a szabad piaci földvásárlásokra. Így ugyanis a gazdák hamarabb juthatnának területekhez, mint ha a tíz-húsz évre lekötött jó minőségű állami földekre várnának. A vételhez azonban az is kellene, hogy a környezetükben legyen megfelelő nagyságú eladó terület, és ne előzze meg őket senki sem a földtörvényben szabályozott, úgynevezett elővásárlási rangsorban.

Egyelőre nem tudni azonban, milyen szempontok alapján juttatná területhez a termelőket a kormány, és az is kérdéses, hogy az új hitel mennyire hajtaná fel a földárakat. Zavaradottságot tükröz, hogy eddigi politikájával a társas vállalkozásokat próbálta "földközelbe hozni" a kabinet, most pedig hirtelen a kisparcellás gazdák előtérbe helyezéséről beszél. Az egész ügyet akkor lehetne igazán komolyan venni, ha mára összeállt volna egy ágazati konszenzuson nyugvó átfogó termőföld-stratégia, amely a birtokrendezés fő irányait kijelölné. Nem beszélve arról, hogy bármely földügyi program hosszú távú változásokkal jár, ezért meglehetősen kampányízű, ha valaki a kormányzati ciklus végéhez közeledve hirdet ilyet.