Malév-röpte

Bedobta a törülközőt két amerikai nagyágyú: csődvédelmet kért a Delta és a Northwest, vagyis az ottani légipiac harmadik és negyedik helyezettje. Folytathatják tehát átalakításukat, s még győzködhetik a hitelezőket. Mit üzen ez nekünk, itt, Európában? Hogy a legnagyobbak is elbukhatnak, mint három évvel ezelőtt a második United, illetve azt, hogy a fájdalmas lépéseket nem lehet kikerülni.

A Malév egyszerre racionalizál, fejleszt, újít - és küzd a túlélésért, immár közvetlen állami injekció nélkül. Nem is számíthat kormánypénzre, különben a görög Olimpic Airways sorsára jut, amelynek egy e heti brüsszeli döntés értelmében vissza kell fizetnie az állami támogatást. Ugyanúgy kötelező lecke a járathálózat átalakítása, a párhuzamosságok megszüntetése, a másutt régóta fejlesztett új értékesítési csatornák bejáratása. És természetesen ugyanúgy meg kell válni a fölösleges ballaszttól (600 fő), mint másutt.

A Malév üzleti sikerességét azonban nem szociálpolitikai alapon kell megközelíteni. A nyers számoknak kell vezetni a gondolkodókat, akik valamit azért már kapisgálnak a cég élén. Próbálkoznak, nyitnak keletre és Európán belül is, a járatokkal, ha kell, elkerülik Budapestet, és még inkább a világhálóra terelik az értékesítést. Az új partnerek felkutatása, illetve a régiekkel az együttműködés felpörgetése létkérdés. Ebben a tekintetben sokat hozhat a konyhára a Oneworld légiszövetség, ezért várják már az októbert, amikor rábólintanak a Malév-tagságra.

Nem mondom, hogy új tulajdonos nélkül is elvan a Malév, dehogy. Ezzel ugyan nem vagyok egy platformon a cég vezetésével, de talán nem ez a nézetkülönbség a lényeg. Hanem az, hogy meglépi-e a kormány az értékesítést a választásokig, vagy sem. Ha igen, akkor kezdhetik elölről. Ha nem, kitarthat a mostani vezetés, és bebizonyíthatja, hogy életképes a Malév. Ha hagyják.