Tartsuk-e a 2010-es céldátumot az euró átvételére?

Veszélyben a hitelesség

"Nem tenne jót Magyarországnak, ha tovább halasztódna az euró bevezetése. A 2010-es időpont elvetése még inkább rontaná az ország, a gazdasági döntéshozók hitelességét. Ez drámaian esett eddig is, s a keddi miniszterelnöki bejelentés egyáltalán nem javított a helyzeten. Jó fél éve mondjuk, hogy nem látjuk reális esélyét a céldátum tartásának. Nem lehet pontosan kiszámítani, hogy milyen következményekkel járna a késlekedés, az azonban bizonyos, ha a környező államok előbb lépnek be az eurózónába, mint mi, az számos szempontból károsan érinti országunkat. Mind a tőkebefektetéseket, mind pedig a kereskedelmi forgalmat tekintve hátrányba kerülnénk. Arról nem is szólva, hogy az idén és jövőre felerősödne a választási osztogatás, a költségvetés túlköltekezése, amit eddig valamennyire kordában tartott az euróbevezetés kritériumrendszere."

Parragh László A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Elfordulnak a befektetők

"Ha nem tartjuk magunkat a konvergenciakritériumokhoz - és ez a veszély fennáll akkor, ha kitoljuk az euró bevezetésének határidejét -, akkor a befektetők elfordulnak Magyarországtól. Elveszítjük ugyanis a külföldi tőke számára nélkülözhetetlen kiszámíthatóságot, hitelességet. Félek attól, hogy növekszik a költségvetés költekezési kedve, ugyanakkor tovább csúsznak a mára halaszthatatlanná vált államháztartási reformok. Ez, valamint a tetemes hiánnyal kapcsolatos problémák előbb-utóbb károsan hatnak az egész gazdaságra. Nem mondom azt, hogy mindenáron ragaszkodnunk kellene a 2010-es céldátumhoz, egy év csúszás még nem okozhat nagy gondot, de a bizonytalanság veszélyeket hordoz magában. Azzal is számolnunk kell, hogy ha a térség többi állama előbb lép be az eurózónába, mint hazánk, jelentősen romlik a versenyképességünk."

Rudnay János A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke

Hátrányt jelent a csúszás

"Az eurócsatlakozás további csúszása már beépült a piaci várakozásokba, így az idei és a jövő évi hiánycél emelésének bejelentésével a kormány nem halogathatja tovább a hivatalos céldátum felülvizsgálatát. Egy kis, nyitott gazdaság számára - mint amilyen Magyarország - nagyon költséges és kockázatos egy önálló monetáris rendszer fenntartása. Ezért az euró bevezetésének csúszása hátrányt jelent, különösen, ha a régióbeli országok megelőznek bennünket. De a hazai gazdaságpolitikának is szüksége van az eurócsatlakozás kritériumrendszeréből adódó külső kontrollra ahhoz, hogy meglépje a szükséges deficitcsökkentést, amely nélkül hosszú távon fenntarthatatlan finanszírozási pályára kerül a gazdaság. A magas hiány mögött nem egyszeri kiadások állnak, így strukturális átalakítások nélkül az ország hosszú távon versenyhátrányba kerülhet."

Gárgyán Eszter Az OTP Bank elemzője

Megint meginogtunk

"Megint elérkeztünk ahhoz a stádiumhoz, amely eurócsatlakozási ambícióinkat mindig is jellemezte: meginogtunk. Valahogy nem megy ez nekünk. Úgy tűnik, hogy a rövid távú fiskális megfontolás ismét legyőzött egy hosszú távon hasznos célt. Célt, vagy eszközt? - merül fel a kérdés. Célt, hiszen az árfolyamkockázat megszűnése vélhetően hasznos egy kis, az eurózónához már egyébként is nagymértékben integrálódott gazdaság számára. Eszközt, mert a csatlakozás feltételeinek teljesítése szinkronban lenne a közgazdasági racionalitással: alacsony deficit, fenntartható államadósság, alacsony infláció és kamatok. Az euró és bevezetési feltételeinek teljesítése a gazdaságnak valószínűleg jó. Halogatása tehát semmiképpen sem racionális lépés. A deficitcsökkentés aprózása ráadásul egy komoly, bátor államháztartási reform esélyét is drasztikusan csökkenti."

Samu János A Concorde Rt. makroelemzője

Késhetnek a reformok

"Az eurózónához való csatlakozás nem cél, hanem eszköz - mondják gazdaságpolitikusok. Ez igaz is. De a csatlakozási cél egyfajta horgony is a gazdaságpolitika számára, operatív cél, amelynek eléréséhez - elvileg - fegyelemre, következetességre, határozottságra van szükség. Ez a horgony - szintén elvileg - bizonyos bizalmat is kölcsönzött a gazdaságpolitikának, s ez különösen fontos egy olyan ország esetében, mint hazánk, amely folyamatos túlköltekezése miatt állandóan külső forrás bevonására kényszerül. A dátum további eltolásával ez a kényszer lazul fel, s ez könnyelműséghez, következetlenséghez vezet, szinte elérhetetlen távolságba röpítve a hosszú távú versenyképességünk megőrzéséhez szükséges önkormányzati, oktatási, munkaerő-piaci és egészségügyi reformokat. Persze lehet, hogy ezt a piac hamarabb kikényszeríti, mint azt most gondolnánk."

Duronelly Péter A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója