Fogyóban a türelem

Továbbra is a költségvetést érő erős külső bírálatok és az ezeket "relativizáló" kormányzati értelmezések jelentik a legérdekesebb fejleményeket a makrogazdasági események között. Európai bizottsági megítélés szerint a jövő évi magyar deficit egyértelműen magasabb lesz annál, mint amennyit a kormány becsült: GDP-arányosan 6,1 helyett 8,1 százalék. Figyelemre méltó - hangsúlyozta az idei adatok kapcsán Joaquín Almunia pénzügyi biztos -, hogy mind ez idáig Magyarország volt az egyetlen, amely kétszer is megszegte a költségvetési hiány csökkentésére vállalt kötelezettségeit. A fogyóban lévő türelemre jellemző, hogy az EU pénzügyminiszteri tanácsában és a gazdasági és pénzügyi bizottságban felmerült a kohéziós támogatás esetleges megvonása. Emellett kommentár nélkül idéznénk Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár reakcióját: "A bizottság statikus elemzésekből indul ki, a tárca viszont folyamatában értékeli az eredményeket, és ez ad okot az optimizmusra."

Hát akkor bizakodjunk mi is, bár vannak, akik ezt másként látják. A jegybank szerint például a költségvetés tényleges hiánya a GDP 9-10 százalékára tehető, s ennek a finanszírozása hosszabb távon lehetetlen. A jelenlegi helyzetet főként az menti meg, hogy a világban megfigyelhető alacsony kamatfelárak mellett a tőkepiaci szereplőkre globálisan jellemző a kockázatérzéketlenség. Kérdés, hogy ez meddig tart, mert a felerősödő nyugati inflációs félelmek a hazai tőkepiacon múlt héten már tőzsdezuhanás és árfolyamgyengülés formájában megtették hatásukat. A régiót ért hatás részben azért volt nálunk a legerősebb, mert a súlyos egyensúlyi problémák miatt minket spekulatívabb és így idegesebb természetű tőke finanszíroz.

A piac egyébként az ezzel kapcsolatos politikai lépésváltásokra érzéketlenül lemondott a 2010-es euróbevezetésről. Egy hónapja tíz szakértőből hét még a kormányzati tervek megvalósulásában bízott, most viszont a megkérdezettek csaknem fele 2014-es dátumot nevezett meg lehetséges csatlakozási időpontként. (MI)