Mit csinált az MDF?

Múlt héten mindenki annyi mindent mondott és cselekedett, hogy azt végiggondolni is tereh. A három, a parlamentbe jutásra váltig esélyes párt - egynek közülük nehéz a dolga, erről legutóbb értekeztünk - pontosan úgy tesz, mintha nem fél év múlva, hanem most vasárnap lennének a választások. Az SZDSZ liberális hetet tartott, s az értelmiségiek és művészek közé vegyült Kuncze Gábor elmondta, az a fontos, hogy jól érezzük magunkat. Az MSZP és irányítója, Gyurcsány Ferenc felfestette, milyen a jövő színe. Olyan, mint a bulié, a bátorságé meg Csepelé. A kormányfő az arénában beszélt erről, Hiller István elnökkel és Szili Katalin bukott államfőjelölttel karöltve. Az ám: a halk szavú házelnöknek megint lapot osztottak. Nem pihent Orbán Viktor sem. A jobbvezér konzultációt összegzett, és közönségben lenyomta ellenfelét. Kétmillióan nem jöttek össze - a 2002-es legendás Kossuth téri felbolyduláson "hitelt érdemlő" műsorvezetők szerint ennyien viháncoltak -, de voltak rendesen.

Mit csinált eközben az MDF? Először, benyújtott egy előterjesztést a kisposták érdekében. Másodszor, tovább támadta Orbánt. Dávid Ibolya balra taszigálta a Fideszt, Herényi Károly pedig közölte, a jobboldal győzelmének akadálya a nagypárt elnöke - személyesen. A kicsiknek sosem könnyű, pláne, ha szabad ideológia sincs - vö.: SZDSZ és liberalizmus -, amelyre felfűzhetnék identitásukat. Így lesz vaskarika a fából: az MDF akkor szerezhet elegendő támogatót az életben maradáshoz, ha a Fidesz gyengül. Nem is számít más. Végtére Dávidék számára nem a balkormány megbuktatása, hanem szűk tucat parlamenti mandátum jelentené a diadalt 2006 tavaszán. (GA)