Tűzoltók német nagykoalíciója
Az egykulcsos szja ötletétől az áfaemelésig – ez is lehetne a mottója az elmúlt néhány hónap (választás előtti és utáni) német belpolitikai csatáinak az adózás szempontjából. És ez a tömör összegzés alighanem rá is tapint a lényegre: hogyan volt kénytelen elfordulni az üzletbarát reformtervektől Angela Merkel leendő német kancellár, s hogyan kellett végül beleegyeznie a csak rövid távú megoldást hozó, tűzoltó jellegű intézkedésekbe.
Németország radikális megújítása, amelynek esélyei a nyár elején még igen jónak látszottak, egyelőre elmarad. Méghozzá az érdeklődés hiánya miatt: a választók ugyanis nem adtak felhatalmazást a CDU/CSU-nak átfogóbb átalakítás megvalósítására. Az igen eltérő nézeteket valló pártok kényszerházasságától aligha lehetett lényegi reformokat tartalmazó kormányprogramot várni, s a koalíciós szerződés hét végi bemutatásakor ki is derült, hogy a papírforma bejött.
Az áfaemelés csupán egy eleme a kormányprogramnak, bár talán a leginkább emblematikus. Azt mutatja, hogy az egyik fő cél a költségvetés szanálása, s ebben nem olyan szempontok dominálnak, mint a versenyképesség javítása, a túlzott teherré vált állam leépítése vagy a gazdaság felpörgetése. Utóbbi kapcsán egy 25 milliárdos élénkítő programot helyeztek kilátásba, de ez nagyrészt korábban is ismert tervek csokorba gyűjtése csupán, ráadásul erősen kétséges, hogy eléri-e a kívánt hatást (lásd Japán példáját, ahol egy évtizeden át állandóan újabb és újabb élénkítőcsomagokkal próbálkoztak, szinte eredmény nélkül).
A koalíciós szerződés legfőbb érdeme a kormányozhatóság megteremtése. Mivel Németország már több hónapja a „béna kacsa” állapotában van, önmagában az is örömteli, hogy végre lesz kormány. Még akkor is, ha nagyon is könnyen kiderülhet, hogy csupán néhány hónapra. A „nagy személyiségek” kabinetjében Merkel mellett legalább négy-öt olyan személyiség ül miniszteri bársonyszékben, aki magát potenciálisan jobb kancellárjelöltnek tekinti, mint közvetlen főnökét – már ez is a koalíció labilitását vetíti előre.
Utóirat: Németország súlya a magyar exportban az idei első nyolc hónapban 29,4 százalékra süllyedt (volt olyan időszak is, amikor 35 százalék felett volt). Ha Berlinben így folytatják, akkor ők teszik majd a legtöbbet a magyar kivitel diverzifikálásáért.
