Ígéretkampány jobbról is, balról is

Ígéretek márpedig lesznek – így lehetne összegezni mind az MSZP, mind a Fidesz készülődését a 2006-os választásokra. Az tény, hogy a szocialisták nehezebb helyzetben vannak: köti őket a költségvetés, a parlamenti menetrend, az öt évre meghozott több törvény, illetve az is, hogy igyekeznek hitelesnek látszani. A Fidesznek könnyebb – ezt a párt politikusai, a politikai rivális és az elemzők is elismerik. Kormánypárt nehezen ígérhet nagyot, a választók egyből megkérdezik, miért nem lépett a ciklus alatt. Az ellenzéki párt viszont mondhatja, „változtás kell, majd megcsináljuk”. Így vagy úgy, ígérni muszáj a győzelemért – teszik hozzá az elemzők. S azt is: a magyar társadalom könnyen megszokja a jót, várja az újabb és újabb lépéseket, főként azokat, amelyek anyagi, egzisztenciális jellegűek.

Bár a józan ész, a költségvetés helyzete az ellenkezőjére szoríthatná a két nagy pártot, azok az „ígéretspirálból” kitörni nem tudnak, minden egyes rétegnek mondaniuk kell valamit. Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésekor megpróbálkozott annak beismerésével, hogy üres a kassza, „mi majd az emberek józan belátásával” győzünk, állította, azzal a filozófiával, hogy az állam csak a kereteket adja az egyéni boldoguláshoz, a száz lépés programjának intézkedései ennek ellenkezőjéről szólnak.

Így a kérdés ma az: ki mikor mit ígér, s aki győz, mit tud kezdeni a helyzettel. A szocialisták már több ügyben elígérkeztek, öt évre szóló törvényekben rögzítették az adócsökkentés ütemét, a nyugdíjkorrekciós programot, a minimálbér emelésének rendjét. E témákban állítják: nem fognak maguk fölé ígérni, kiszámíthatóak lesznek. A „cselekvő kormány hitelesen, felelősen” ígér a kampányban is, mondják. Kényszer szülte politikából igyekeznek erényt faragni a nagyobbik kormánypártban, hiszen Gyurcsány Ferencnek csupán másfél éve volt arra, hogy újba kezdjen, miközben mindenki által ismert az államháztartás helyzete. Az, hogy az MSZP-ről e területeken sokat tudunk már most, egyszerre előny és hátrány is – vélik vezető szocialisták. Előny, hogy hosszan lehet sulykolni („mi majd kommunikálunk”), ígéreteket foglaltak le, azok hozzájuk kapcsolhatók, hátrány viszont, hogy az ellenfél számol vele, ráígérhet. De lesznek azért más területeken ígéretek, ám nem olyanok, hogy lehozzuk a csillagokat is az égből – teszik hozzá. Készül például a bérfelzárkózási program, vagy a miniszterelnök 12 pontjából kiolvasható a szociális tarifa bevezetése a legfontosabb lakossági szolgáltatások körében „az átlagos, vagy átlag alatti jövedeleműek” terheinek csökkentésére. Van mit mondani az egészségügy vagy az állami szféra területén is.

Eközben a Fidesz konkrétumokról még nem beszélt. A radikális adócsökkentés mértékéről, bevezetésének időpontjáról például semmit sem tudni. Orbán Viktor egy rádióinterjúban annyit mondott, a személyi jövedelemadó kulcsa 15-20 százalék körül lenne reális. De hogy ez egy kulcs, vagy kettő, arról nem szólt a pártelnök. Egyelőre az ellenzéki pártban úgy fogalmaznak, azt többféleképpen is lehessen értelmezni, hogy ne köteleződjenek el idő előtt semmiféle verzió mellett, illetve minél kevesebbet tudjon róluk riválisuk. Azt elemzők elismerik, a Fidesz helyzeti előnyben van: rövid távú, populista ígéreteket tehet, a szocialisták kötelezettségvállalásait felülírhatja, bejelentéseivel meglepetést kelthet. S hogy a költségvetés jelenlegi helyzete mennyire köti őket? Erre a következő a felelet: olyan szegények még nem voltunk, hogy ne tudnánk valamit ígérni. Erre csak január mások felétől kerülhet sor, azt követően, hogy a köztársasági elnök megjelölte a választás napját.

Az ígéretek mellett a választási hajrá másik fő eleme egymás hitelességének megkérdőjelezése lehet. A „vannak felelős pártok és felelőtlenek” leosztásban például, azaz a szocialisták hosszan mondják majd, hogy nem lehet felelőtlenül ígérgetni, vagy hogy Orbán Viktor mit nem valósított meg ígéreteiből kormányra kerülését követően. De számon kér a Fidesz is: a szerintük 169 kormányzati ígéretet, vagy „a meghamisított számokat”, amelyekkel a kormány „át akarja verni az uniót”.

Nem az ígéretek döntenek önmagunkban – mondta egy kormányzati szakértő. Hanem a hitelesség, a teljesítmény, a médiakampány, az ellenfél pozicionálása, az időjárás, a miniszterelnök-jelölti vita – mind együtt. És nem utolsósorban az, hogy az SZDSZ bekerül-e a parlamentbe.