Irán nem enged
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség február elején szavaz arról, hogy Irán nukleáris programjának ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerüljön-e. A teheráni vezetés semmi jelét nem mutatja annak, hogy hatna rá az egyre erősödő nemzetközi nyomás. Sőt, biztos, ami biztos alapon máris készül az egyelőre csak távoli lehetőséget jelentő gazdasági szankciókra: a jegybank elnöke bejelentette, hogy az ország megkezdte európai bankokban elhelyezett pénzének átutalását más külföldi hitelintézetekbe. Nem szeppent meg a korábban Izrael elleni kirohanásaival diplomáciai viharokat kavart Mahmud Ahmadinedzsad államfő sem, aki támogatást ígért a palesztin fegyvereseknek. Tette ezt egy nappal a múlt hét csütörtöki tel-avivi terrortámadás után, amelyet az izraeli védelmi miniszter szerint éppen Irán finanszírozott.
Teherán mindeközben elkezdte kijátszani az olajkártyát is. Pénteken azt javasolta az OPEC-nek, hogy áprilistól napi egymillió hordóval csökkentsék a kitermelt olaj mennyiségét. Irán szerint ugyanis – miközben a részben általa gerjesztett ellátási aggályok nyomán az olajár ismét emelkedik – valójában a piacokat a kelleténél napi kétmillió hordóval több olaj árasztja el. A kőolaj-exportáló országok legközelebb a hónap végén vizsgálják felül kitermelési politikájukat.
Irán biztonságérzetét növelheti, hogy Kína és Oroszország – az ENSZ BT két állandó tagja – igyekszik elkerülni a nyílt konfrontációt. Kérdés azonban, hogy ezek az országok meddig lesznek hajlandók ellenállni az egyre határozottabb amerikai és uniós törekvéseknek. Egy biztos: elhúzódó bizonytalanságra kell számítani, és a gazdaságnak ez a legrosszabb. (BÁ)
