Egyenletes GDP-növekedés

Stabil konjunkturális kilátások, bizonytalan inflációs tendenciák – így lehetne összefoglalni a múlt héten megjelent gazdasági adatok által elénk vetített képet. Tavaly az utolsó negyedévben és a teljes év átlagában is 4,3 százalékos volt a GDP-bővülés. (Makacsul ragaszkodunk ahhoz, hogy a naptárhatással korrigált, vagyis a teljesítményt jobban kifejező és összehasonlításra alkalmas mutatókat közlünk, hiába jelent meg sok helyen 4,1 százalékos szám.) Öszszességében a bővülés az utóbbi két évben meglehetősen egyenletesen alakult, a bruttó hazai termék negyedévről negyedévre 0,9–1,2 százalékkal emelkedett, utoljára egy százalékos dinamikát jelzett a Központi Statisztikai Hivatal. A hazai konjunktúra nemzetközi meghatározottsága továbbra is jellemző, az eurózónához képest stabilan 2,5-3 százalékpontos növekedési ütemkülönbség jellemzi a magyar gazdaságot.
Az idén 1,3, jövőre 2,8 százalékos lehet az infláció – áll a jegybank inflációs jelentésének februári felülvizsgálatában. A januári inflációs adat elbizonytalanította a jegybank elemzőit, s ez megmutatkozik legfrissebb prognózisaikban: a le- és felfelé irányuló kockázatokat egyaránt a korábbiaknál nagyobbnak látták a szakemberek. Elképzelhető, hogy a korábban gondoltnál kisebb lesz az áfakulcsváltozás árcsökkentő hatása, ugyanakkor a szolgáltatások körében ellenkező irányú meglepetést keltett a januári áralakulás, s ez akár biztató is lehet a kilátásokat illetően.
Tavaly 41 ezer lakást vettek használatba Magyarországon. Az adat megegyezik a várakozásokkal, hiszen a szakértők többsége előzetesen úgy vélte, 2005-ben a lakásállomány korát szinten tartó 40 ezer lakásnál több épült, de kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idén már nem éri el a lélektani határt az átadott lakások száma, ám súlyos dekonjunktúráról szó sincs. A számokból inkább az rajzolódik ki, hogy a támogatott lakáshitelek által felfűtött piacon az otthonok iránti kereslet időben előbbre tolódott, ennek pedig természetes következménye a mostani enyhe korrekció. (MI)