Feketelista konszenzus nélkül

Feketelista munkaadókról – nem új keletű a Liga Szakszervezet ötlete, miszerint internetes portálján gyűjti a munkavállalók ellen vétő cégeket. Itthon a fogyasztóvédelem terén szabálytalankodó vállalkozásokat is feketelistázzák, Svédországban egy magánszemély gyűjti honlapján a diszkriminatívan viselkedő foglalkoztatók nevét. Németországban a szakszervezetek külön könyvet adnak ki a legrenitensebb vállalkozások munkaügyi bűneiről.

Vajon mi minősül bűnnek? A munkaügyi felügyelők a fekete- és a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást, a külföldiek engedély nélküli alkalmazását, a jogellenes munkaerő-kölcsönzést, a munkaidő-nyilvántartás hiányát, illetve az életkörülményekkel kapcsolatos jogsértéseket szankcionálják a legszigorúbban. Súlyos bűneset akkor történik, ha a munkaadó visszaesőként, több dolgozó kárára követi el a vétségeket. Ekkor akár húszmillióra is bírságolhatják. Nincs kétség, ha a feketelistán szereplő gyakran, sok munkavállalója ellen vét, jogosan hozza adatait nyilvánosságra a szakszervezet.

A Liga Szakszervezet honlapján most öt renitens munkaadó található (korábban hat volt, ám az egyik cég vétlenül került fel, így a nevét törölték), közülük három szakszervezeti tisztségviselő, illetve az üzemi tanács tagja ellen vétett. Meglehet, hogy a Liga számára az érdekképviselők, a szervezkedési tilalom megsértése a főben járó bűn.

Ha egy vállalkozás vét a munkaügyi jogszabályok ellen, akkor tudja, lebukhat a munkaügyi felügyelők előtt, sőt a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló szabályzók szerint a dolgozóival való rossz bánásmód és viszony miatt nem indulhat közbeszerzésen és állami forrásokért. Lehet vitatni ezek helyességét, illetve betarthatóságát, ám a jogi háttér nem tűr apellátát. Miheztartás végett azt sem ártana tisztázni, ki, miért, milyen módon kerülhet fel a munkaadói feketelistára. És főleg, vajon hogyan kerülhet le onnan? Öt év elévülési idő után, ha kártérítést fizet a dolgozónak?

A bűnök nyilvánosságra hozatala komoly fegyver egy szakszervezet kezében. Legalább akkora presszió, mint a sztrájk. Ám a sztrájk célja viszonylag egyértelmű: kiállás a munkavállalói érdekekért, jogokért, előnyszerzés, konszenzuskeresés. De vajon mi a célja egy ilyen feketelistának?