Kétarcú közbeszerzés
Ideális közbeszerzési rendszer nincs, érdekellentétek annál inkább. Így tökéletes kampánytéma: mindig remélhető néhány szavazat, ha egyik vagy másik oldal érveit hangoztatjuk, még ha amúgy a helyzet normális is. Ettől viszont még messze vagyunk.
Az állam ugyanis a GDP jókora részét újraosztja, közbeszerzéseinek aránya mégis elmarad az uniós szinttől; vagyis sok pénz nem kellően ellenőrzött keretek közt folyik ki a közös zsebből. Ha viszont szigorítunk, és még inkább kiterjesztjük a költséges és bürokratikus közbeszerzési rendszert, azzal nemcsak lassítjuk, de drágítjuk is az amúgy sem rugalmasságáról vagy hatékonyságáról híres közigazgatást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közbeszerzési eljárások alkalmazásával épp a vásárlások olcsóbbá tétele
a cél, s az amúgy sem mindig elért alacsonyabb ár előnyeit könnyen felemészthetik a nagyobb adminisztrációs kiadások. Ha pedig nálunk sok a közbeszerzésre kötelezett, relatíve kis szervezet, a lebonyolítás költségeinek jó része viszont nagy és értékfüggetlen, akkor könnyen lehet, hogy éppen a kisebb arány vezet az olcsóbb államhoz.
Sokat bírálják a politikát azért is, mert a közbeszerzések nyertesei közt igen nagy arányban külföldi cégek érdekeltségeit találjuk, azaz kevés jut az állami pénzekből a magyar vállalkozóknak, akik ilyenformán remélnének némi hátszelet a megerősödéshez. Látnunk kell azonban, hogy ez a cél homlokegyenest ellenkezik az olcsóságéval, hiszen elvileg a drágább, de hazai ajánlat elfogadására sarkall.
Ha ez mégis fontosabb lenne a hatékonyságnál, akkor is ott a kérdés: mely cégek számítanak hazainak? A multik érdekeltségei ugyanis bejegyzés szerint szintén magyarok, míg ha a tulajdonos számít, jogos a kérdés, hogy miért kell épp cégtulajdonos honfitársainkat a többi állampolgár adóforintjaiból extra támogatásban részesíteni, amikor munkahelyteremtés szempontjából közömbös, kié az éves nyereség.
Annyi mindenesetre bizonyos, hogy tőlünk nyugatabbra a belföldi kapacitásokra építő szállítók legalább burkoltan előnyben vannak a másutt adót és béreket fizetőkkel szemben. Itthon viszont nemegyszer úgy sikerül az indokoltnál drágábban végrehajtani a közbeszerzést, hogy annak extraprofitja eltűnik a magyar gazdaságból. Márpedig a drágán külföldit a legrosszabb kombináció.
