Megújuló ügyvédi kamara

A budapesti ügyvédség kinőtte a régi kamarát: nagy része nem is tudja, hogy a kamara mit csinál, mit tesz érdekükben, milyen szolgáltatásokat nyújt számukra. Ezért a legkevésbé sem csodálható, ha csak mérsékelten érvényesül a testület szakmai és etikai iránymutatása. A kamara és a tagság kapcsolatának kétirányúnak kell lennie – vélekedik Réti László. Úgy reméli, a ciklus második felére már érzékelhető lesz több kedvező változás.

Hosszú évek óta gond az ügyvédi létszám növekedése. Ha nem áll meg, a ciklus végéig nyolcezer ügyvéd is tevékenykedhet Budapesten, szemben például Béccsel, ahol ezerkétszáz a kamarai létszám. Mindez strukturális problémákat okoz, egzisztenciális gondokhoz vezet, de kedvezőtlen hatása az igazságszolgáltatásban csapódik le. A létszámnövekedés megállítására közvetlen eszközöket a jog nem ad a kamara számára, lévén az ügyvédség „nyílt” szakma. A megoldás jórészt a kormányzat felelőssége – hangsúlyozza Réti László. A kamaráé viszont az, hogy feltárja a baj gyökereit és a maga megfelelő eszközeivel hozzájáruljon az orvosláshoz. Törvényi kötelesség az érdekvédelem is. Az elnök szigorítaná az olyan fegyelmi vétségekkel szembeni fellépést, amelyek az ügyvédséggel kapcsolatos közbizalmat rontják. Mint mondja, nem veszíthetnek el bizonyos feladatokat, ügylettípusokat csak azért, mert az ügyvédi kar némely tagja bűnöző vagy ostobán gondatlan. Törekszik az ügyvédség szakmai színvonalának növelésére. A bűnöző ügyvéd viszont a törpénél is apróbb kisebbség.

Uniós tagságunk a magyar ügyvédség számára hoz problémákat, de tartogat együttműködési lehetőséget a tagországok ügyvédségeivel, és talán kiaknázatlan piacokat is rejt. Réti László azt szeretné, hogy a kamara nemzetközi kapcsolatrendszere több tudást és munkát hozzon a karnak. Az együttműködést az ügyvédek Európa-szerte közös gondjai is igénylik. Arra pedig igazán szükség volna, hogy a hazai ügyvédek mind többen élvezhessék a kibővült gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokból adódó előnyöket, bővíthessék ügyfélkörüket, nemzetközi tapasztalataikat. Mindenképpen kívánatos, hogy ne csupán a külföldi ügyvédeknek legyen piacuk itthon, hanem a magyar ügyvédek is mind nagyobb számban tevékenykedhessenek külföldön. A legfontosabb azonban az ügyvédség döntő többségét alkotó „kis” ügyvédek terheinek csökkentése, elszegényedésük megakadályozása – mondja az elnök.

Réti László

49 éves. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1982-ben szerzett diplomát. Egy évtizedig a budapesti 3. Sz. Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott, majd 1991-től önállósulva a Réti és Antall Ügyvédi Iroda vezető partnere. A kilencvenes évek közepén a kanadai Stikeman, Eliottal együtt létrehozták az ország legnagyobb nemzetközi ügyvédi irodáját, 2000 óta pedig a Landwell hálózat tagjaként vezette irodáját. Több pénzintézet, gazdasági társaság és nonprofit szervezet vezető testületének tagja volt. Jelenleg a Népszabadság Zrt. felügyelőbizottságának tagja, 2006 márciusától a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.