Költségvetési átláthatóság

Az év elején tovább nőtt a munkanélküliségi ráta: a december–februári időszakban 7,8 százalékon állt, ez 0,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekvő tendenciának semmi köze a konjunkturához. Az aktívak körének szélesítéséről van szó, amit többek között a nyugdíjkorhatár emelkedése és a sorkatonaság eltörlése okozott. Így az állást keresők száma folyamatosan emelkedik, ezt a pangó munkaerőpiac nem képes felszívni. Hiába stagnál a rendszerváltás utáni csúcspontján a foglalkoztatottság, a munkanélküliség további növekedése biztosra vehető.
A büdzsé hiánya nyugdíjkorrekcióval a GDP 6,1 százalékát tette ki tavaly, a tervezettnek megfelelően alakult – büszkélkedett a Pénzügyminisztérium annak alkalmából, hogy a múlt héten elküldte Brüsszelbe a hivatalos adatokat. A tárca elfelejtette hozzátenni, hogy a „tervezettnek megfelelően” kitétel a szeptemberben jelentősen felfelé módosított hiányszámra vonatkozik. Azt sem tartotta fontosnak közölni, hogy az egyetlen releváns számbavétel szerint (vagyis nyugdíjkorrekció nélkül számolva) a hiány nem 7,4 százalék, hanem 7,5, és csak azért nem 7,7, mert közben a nominális GDP-t egy módszertani váltás következtében felfelé módosították.
Lapunk azt is szerette volna megtudni, hogy az év elején még nem tervezett Budapest Airport- és Mol-ügylet, valamint a maradványképzés alól felszabadított összegek milyen mértékben érintették a hiányt – a tárca erről nem kívánt tájékoztatást adni. (Az elmúlt évek gyakorlatából azt szűrhetjük le, hogy a kormány mindig pont annyit tart fontosnak előbb közölni, amennyi jó hírt ki lehet préselni a számokból.)
A PM még egy közleményt kiadott pénteken: „A rendszerváltás óta most először készült átfogó leltár az államháztartás helyzetéről. Az előző kormányzati ciklusban ezt a kötelezettséget kikerülték a kormánypártok, a mostaniak viszont az idén teljesítették azt.” Mindettől függetlenül megjegyezzük még, hogy a márciusi hiányszámokat a PM szokatlanul későn, a választási fordulók után közli csak. MI