Bizonytalanság

Tavaly ősszel még márciusra ígérték. Ehhez képest nagy késéssel, de a múlt héten végre mégiscsak megszületett a Nemzeti stratégiai referenciakeret, közkeletű nevén a II. Nemzeti fejlesztési terv, hivatalos nevén az Új Magyarország Fejlesztési Terv.

Az elnevezések kuszasága csak egy példa arra, milyen zavaros körülmények között kell megtervezni a hét év alatt érkező 22,6 milliárd euró felhasználását. Nagyobb gond, hogy a kormányzati politika saját maga is a bizonytalanságot leginkább fokozó tényezők közé tartozott az elmúlt hónapok tervezési munkái során. Még a két fő cél egyike is jelentősen módosult: korábban mindig az EU-átlagnál kétszer gyorsabb növekedésről volt szó, Bajnai Gordon kormánybiztos múlt csütörtökön viszont már csak az EU-átlagot meghaladó növekedésről beszélhetett.

Az eredmény nem is lehet ezek után más, mint egy további bizonytalanságot sugalló dokumentum. Amelyből ismét az látszik, hogy még mindig nem merte felvállalni a legfontosabb döntésekhez szükséges bátorságot a kormány. Az egyes szakterületek és régiók pénzeit még mindig csak tól–ig sávban határozták meg. Persze a kormánynak jól jönne, ha a társadalmi viták nem a megszorító csomagról, hanem az EU-pénzek szétosztásáról szólnának. Gyanítható, hogy az adóemelések témájához hasonlóan parázs vitát nem lehet gerjeszteni olyan kérdésekről, mint hogy Közép-Dunántúl a fejlesztési pénzek 2,0 vagy 2,1 százalékát kapja-e. UGy