Az a program ez a program

A meglepetés elmaradt, a kiszivárogtatott anyag alapjaiban igaznak bizonyult. Így tegnap már a piacok is csak bágyadt forintgyengüléssel reagáltak a konvergenciaprogram hivatalos verziójára. Nagyobb erősödésre szintén kevés az esély, mert ami jó a politikusoknak – egy mérsékelten kemény megszorító-átalakító program –, az kevés az államháztartás erőteljesebb reformját követelő gazdasági szereplőknek.

Tegnap a kormányfő arról beszélt, a kiszivárogtatással súlyos kár érte a gazdaságot. Ez nem egyértelmű. A múlt héten ugyanis csak annyi történt, amennyinek hivatalosan, szabályozott módon történnie kellett volna. Csak amolyan „magyar módra”. Gyurcsány Ferenc ugyanis még korábban beígérte, hogy a konvergenciaprogramot – amely nagyjából a következő öt év gazdaságpolitikai pályáját jelöli ki – augusztus közepén nyilvánosságra hozza. Így mielőtt az Európai Bizottságnak benyújtanák, két hét marad a társadalmi vitára is.

A múlt hét volt augusztus közepe. A publikálást a kormányfő helyett ismeretlen postások segítették elő. E vitatható módszerrel persze egy csöppet sem nőtt a kormányfő hitele… Sőt… Zuhant a forint, szinte mindenki elégedetlenkedett. „Világvége-hangulat” lett úrrá az elemzőkön, a gazdaság meghatározó szereplőin s a munkavállalók képviselőin.

Tegnap a miniszterelnök most már személyesen a nyilvánosság elé állt. A héten tárgyal az érdekegyeztetés mindkét oldalával, a parlamenti pártok elnökeivel is. Helyesen. Csak kissé későn. A vázolt programot bírálni ugyan lehet – és ezt meg is teszik –, de érdemi módosításra nincs idő. Lehet, hogy ez így helyes, merthogy a kormány felelőssége az ország irányítása, a programok vázolása. Ám ha társadalmi-gazdasági támogatást szeretne e munkához, akkor törekedni kell a társadalmi-gazdasági partnerek megnyerésére. Kérdéses, elég lesz-e erre a program brüsszeli benyújtásáig hátralévő tíz nap.