Milyen alapkamatszintet vár az év végéig?

Barcza György, az ING Bank elemzője. Kockázatok: A piaci várakozásoknak megfelelően 7,5 százalékos irányadó ráta lehet reális az év végére. Azonban felfelé mutató kockázatot tartalmaz az alapkamat szintje az infláció vártnál kedvezőtlenebb szereplése miatt. Az inflációs félelmeket fokozza a gyenge árfolyam és az adóemelések esetleges folytatása. A kamatszigorítási kockázaton valamennyire tompíthat a nemzetközi környezet, viszont csekély a súlya. Az Egyesült Államokban fordulat következett be, miután a korábbi emelési várakozásokat kezdik kiárazni a befektetők, a tízéves hozam például 5 százalék alá csúszott. A tengerentúlon akár az év végén vagy 2007 elején elképzelhető a kamatenyhítés. Európában hozzánk hasonlóan felfelé mutató kockázat fedezhető fel, az EKB-től 3,5 százalékos kamatszint tűnik reálisnak az év végére.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Lépéstartás: A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) fokozatosan növelnie kellene az irányadó kamatot, amennyiben lépést akar tartani az emelkedő globális kamatkörnyezettel. Az év végéig várhatóan 50 bázisponttal tovább emeli az euróövezet alapkamatát az Európai Központi Bank (EKB); emellett a magyar gazdaság gyenge fundamentumaihoz leértékelődő forint társulna, ha az MNB nem biztosítaná a külföldi befektetők részére a növekvő kamatfelárat. Nem érdektelen a hazai fizetőeszköz árfolyamának az alakulása, még ha a központi bank ezt próbálja is sugallni, a stabilizálás végett további monetáris szigorításra volna tehát szükség. Az MNB augusztus végén tart legközelebb kamatmeghatározó ülést, amelyen akár 50 bázispontos emelés sem kizárt, a hazai alapkamat az év végére elérheti a 7,5 százalékot.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szigorítás: A monetáris tanács a júliusi kamatdöntés után közzétett állásfoglalásában egyértelműen a tudomásunkra hozta, hogy a középtávú inflációs célok elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel. Nagyrészt az egyszeri adó- és áremeléseknek köszönhetően az infláció szeptembertől újból számottevően gyorsul, de a legutóbbi, a kiigazító csomag által még nem érintett, júliusi inflációs szám tartalmazott olyan tényezőket, amelyek a további jegybanki kamatemelés mellett szólnak. Bár a gyenge forint eddig csak kisebb mértékben jelent meg a fogyasztói inflációs mutatókban, a bizonytalan árfolyamtrend, az esetleges további forintgyengülés középtávon számottevő pótlólagos kockázatnak számít. Ennek megfelelően december végére az alapkamatszint 7,50 százalékig emelkedhet.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője. Fokozatos emelés: Fokozatos hazai alapkamat-emelés várható az év végéig, elsősorban annak eredményeképpen, hogy az elkövetkező hónapokban tovább növekedhet a hazai infláció. A Magyar Nemzeti Bank még legalább 50 bázisponttal, 7,25 százalékra emelheti a magyar alapkamatot, azonban nagyon sok múlhat a kormány által benyújtandó konvergenciaprogram kedvező fogadtatásán is, amelynek elmaradása esetén mindenképpen legalább 75 bázispontos emelésre – azaz 7,5 százalékos irányadó kamatrátára – számíthatunk. A európai alapkamat 25 vagy 50 bázisponttal emelkedhet még 2006-ban. A tengerentúlon a makrogazdasági adatok miatt szeptemberben semmiképpen, legfeljebb utána, de akkor is csak 25 bázispontos emelés várható.
Duronelly Péter, A Budapest Alapkezelő elemzési igazgatója. Erős kényszer: Elsősorban a gyenge hazai fizetőeszköz miatt további alapkamat-emelésekre kényszerülhet az elkövetkező hónapokban a Magyar Nemzeti Bank, így az év végére várhatóan nyolc százalékra – vagy akár magasabbra is – szökhet a magyar irányadó kamatráta. Szintén erősítheti a kamatemelési kényszert a növekvő infláció, amely elsősorban az emelkedő nyersanyag- és élelmiszerárak, valamint a konvergenciaprogram várhatóan gyenge nemzetközi fogadtatása esetén továbbgyűrűzhet az év végéig. Valószínűleg az EKB is begyorsít, és még kettő vagy három kamatemelést hajt végre ebben az évben, egészen 3,75 százalékra emelve az európai irányadó rátát. Nehéz helyzetben lehet azonban a Fed, ennek ellenére ott nem várható alapkamat-emelés az év végéig.