A nagy színvallások és a korábbinál jóval őszintébb kommunikáció jellemzi a kormányzat utóbbi hónapjait. Igen ám, de hiába a szélesre tárt ajtók, ha a szekrényből utólag még olyan csontvázak is kiesnek, amikre még a politikusok sem számítanak. Zsúfolt egy gardrób volt ez, állapítsuk meg. Nemrég még elégedetten sóhajtottak a költségvetési kockázatokat számba vevők, hogy a kormány letett az autópálya-építés költségvetésen kívül szervezésének erősen bizonytalan módjáról. Ám arra még ők sem számíthattak, hogy a jóval kisebb egyedi tételt jelentő, ám összességében mégiscsak nagy összegű egyéb PPP-projektek (börtön-, kollégium-, egyetemi épületek építése) vélhetően szintén nem állják majd meg a helyüket a büdzsén kívül. Amennyiben ez a sejtés beigazolódik, 0,2-0,3 százalékponttal tolódnak feljebb az amúgy is magasra srófolt deficitszámok. Mindettől függetlenül Katona Tamás államtitkár úgy látja, Szlovéniát leszámítva egyetlen más ország sem áll jobban az euróbevezetés tekintetében, mint Magyarország.
A büdzsé feszítő gondjait jelzi, hogy az egészségügyben is év végi forráshiányról szólnak a hírek, és újabb adóemelésekről röppennek fel információk. Ezzel szemben (a jól ismert koreográfia szerint) a Pénzügyminisztérium augusztusra is a saját prognózisánál kedvezőbb költségvetési egyenlegről adott számot: a büdzsé hiánya augusztusban 135 milliárd forintot tett ki a tárca előrejelzésében szereplő 167 milliárddal szemben.
Hogy jó hírrel zárjunk: az első fél évben mutatott impozáns teljesítményéből júliusban sem vett vissza az ipar. A termelés a KSH előzetes adata szerint a nyár közepén 1,1 százalékkal múlta felül a júniusban mértet, ezzel együtt pedig az év első hét hónapjából – havi szinten – csupán egyszer zsugorodott a szektor. Ha a továbbiakban is tudja tartani a lendületet az ágazat, akkor 2000 óta a legnagyobb növekedést produkálhatja. MI
