Hosszú idő után nyugalmas hetet zárhattunk, ahol sem a gazdasági adatok, sem a legfrissebb hírek nem okoztak különösebb meglepetést. Az egyetlen fontos megjelenő információ az augusztusi infláció volt, ez ugyan szintén a várakozásoknak megfelelő volt, ám ezzel együtt is a kellemetlen következtetéseket lehet belőle levonni. Augusztusban az egy évre visszatekintő drágulás 3,5 százalékos volt, 0,5 százalékponttal nagyobb, mint júliusban. Ez is világosan mutatja, hogy az idei inflációs pálya a kiigazítási csomagtól függetlenül jóval magasabban húzódik, mint ahogyan azt az év elején feltételezték a szakértők. Az infláció megugrása több tényező együttes hatásának a következménye. A feldolgozatlan élelmiszerek ársokkja és a tartósan magas energiaárak átgyűrűztek több szektorba, valamint a gyengülő árfolyam is elkezdte éreztetni hatását az importárakban. Ilyen körülmények között érkeznek a szeptember–októberi adatokba (a számlázási időszakok miatt a két hónap közötti megoszlás bizonytalan) az áfa- és hatóságiár-emelések hatásai. A központi intézkedések következtében a két őszi hónapban összességében 2-2,5 százalékpontos megugrás várható, év végére pedig 6 százalékig kúszhat fel az infláció.
Az inflációs hírek és annak kamatkövetkezményei latolgatásán túl a kormány első száz napjának értékelésével telt a hét. A gazdasági értékeléskor két fontos elemet érdemes kiemelni: az egyik a színvallás gesztusa, a másik a kiigazítási csomag lassú kibontakozása adótörvényekkel, konvergenciaprogrammal és érlelődő reformelképzelésekkel. A választási ígéretek és a csomag közötti éles ellentét miatt az ellenzék erkölcsi deficitet emleget, a szakértők viszont örülnek, hogy végre történik valami, igaz, fenntartásaikat is hangoztatják. Az első száz napban összeállított csomag végrehajtása esetén beindul a konvergencia, ám egyelőre nem sejteni, mekkora sebet ejt ez a versenyképességen. MI
