Túlsúlyos vétségek

A feketelisták szaporodnak: januárban megalakult a fogyasztóvédelmi szégyenfórum, amely közzéteheti a fogyasztók érdekeit sértő szolgáltatók adatait, a nagy adóhiányt felhalmozók nevét az APEH „hirdetheti” a honlapján, az Iposz terve, hogy a körbetartozók neve legyen nyilvános, az ÁNTSZ az ételfertőzést okozó vendéglátóhelyek nevét teszi közzé.

A munkaügyi feketelistát a Liga Szakszervezetek indította év elején a honlapján, most az OMMF hatósági adatbázisában olvashatók a vétséget elkövetők. Bár sokan szégyenként élik ezt meg, lassan tudomásul veszik a cégek, rendezett munkaügyi kapcsolatokra kell törekedniük, ha állami pénzt akarnak a vállalati költségvetésbe.

Háromszoros büntetést kapnak a munkaügyi szabályokat sértő – főleg építő-, vendéglátó-ipari, kereskedelmi – cégek. Fizetnek az OMMF „tarifái” alapján, közzéteszik a vétségüket, kizárják őket a közbeszerzésből. Az egyik építőipari cég vezetője tegnap azt kérdezte tőlem: „Miért mi vagyunk górcső alatt, miért nem a kartellezőket zárják ki a közbeszerzésből?”

Ha a GVH által megbírságolt cégek is elesnének az állami pénzektől, várhatóan nagy botrány lenne. A SAP, az IBM, a Magyar Telekom, a Tesco, sőt a MÁV Zrt. sem nyerhetne meg több kiírást, Magyarország nagyfoglalkoztatóit érné hátrány. Komoly érdekek sérülnének akkor, ugyanúgy, mint most, amikor több ezer céget érintenek a szankciók.

Sokféle lista gyártható, többféle vétség van, ám ezek nem azonos fajsúlyúak. Épp ezért a vállalkozásoknak igazuk van, amikor azt kérdezik: vajon a fekete-munkaadó ugyanolyan „bűnös”, mint aki egyszer nem fizet időben bért, vagy adminisztratív hiba miatt nem jól adja ki a szabadságot? Hangsúlyozzák, legyen feketelista, de valódi, vagyis csak a feketefoglalkoztatók essenek el az állami pénzektől. Különben előbb-utóbb elfogynak az ajánlattételre, forrásra jogosult cégek.