Az ügy még nincs lefutva
Egyelőre fellélegezhet a magyar pénzügyi kormányzat – ez az egyetlen kézzelfogható, vitathatatlan hozadéka az Európai Bíróság tegnapi, egy olaszországi ügyben hozott ítéletének. A luxembourgi taláros testület az előzmények ismeretében meglepő határozatot hozott, amikor a vitatott, a hazai helyi iparűzési adóval hasonlóságot mutató itáliai regionális terhet, az irapot kompatibilisnek találta a közösségi joggal. A döntés azért is érte váratlanul a magyarországi adózókat és adószakértőket, mert a bíróság most nem hallgatott a főtanácsnokra (amelyből ráadásul kettő is, az egyik a másikat váltva fogalmazta meg indítványát), márpedig az esetek közel kilencven százalékában igazat szokott adni neki.
Így nemhogy nem tisztult a kép a magyarországi vállalkozások számára érzékelhető, éves szinten 350 milliárd forintra rúgó terhet jelentő iparűzési adó sorsát illetően, hanem nőtt a bizonytalanság. Egyes adószakértők a történtek fényében minimális esélyt adnak annak, hogy az Európai Bíróság a várhatóan jövőre megszülető ítéletében a közösségi joggal ellentétesnek mondja ki a szóban forgó elvonást. Mások szerint azonban még nincs lefutva az ügy. Álláspontjukat arra alapozzák, hogy a grémium az irap olyan jellemzői miatt adta áldását az olasz adónem fenntartására, amelyek a helyi iparűzési adónak nem sajátjai.
A kérdés tehát nyitott. A hazai kormányzat számára „presztízsnyereséggel” felérő tegnapi döntést hiba lenne automatikusan kivetíteni a minket sokkal inkább érdeklő esetre. Már csak azért is, mert nehéz elhessegetni azt a gondolatot, hogy a keddi ítélet meghozatalakor nem csak szakmai érvek játszottak szerepet. Hazánk politikai súlya nagyságrendekkel kisebb az olaszokénál, az EU nettó befizető államainak pénztárcája pedig a magyar esettel összevetve jobban megérezné (megérezte volna), ha az irap kiiktatásával elapadó olaszországi bevételeket nekik kellene (kellett volna) – közvetve – pótolniuk.
