Beindult az infláció

Megérkezett a kiigazítási csomag első makrogazdasági jele: az augusztusi 3,5-ről szeptemberre 5,9 százalékra emelkedett az infláció. Bár a hatósági energiaár-emelés és a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékos áfakörbe olvasztása miatt a szakértőknek nem volt kétsége afelől, hogy jelentős megugrás lesz az árindexben, ekkora emelkedésre senki sem számított.

A drágulás szinte minden fronton érvényesült. A gabona esetében megfigyelhető árrobbanás, az állathiány, a tavalyinál ötödével gyengébb zöldség- és gyümölcstermés okozta sokkra csak „rásegített” az áfahatás, így az elemzők is csak bízni tudnak benne, hogy elsősorban az adóintézkedés vártnál gyorsabb begyűrűzése okozta a meglepetést, és nem arról van szó, hogy az előre jelzettnél is magasabb lesz az infláció pályája.

Ennél sokkal jobb hír, hogy a várakozásoknak megfelelően elfogadta a Magyarország konvergenciaprogramjával kapcsolatos európai bizottsági ajánlást a pénzügyminiszterek tanácsa. Az EU így hozzájárult ahhoz, hogy 2008 helyett 2009-re szorítsa a kívánatos mértékre hazánk a deficitet, ugyanakkor fenntartásait is hangoztatja, a program megvalósítását illetően kockázatokat lát. A konvergenciaprogramról egyébként az uniós, illetve más szakértői vélemények egységesnek tekinthetők. A dokumentum legnagyobb értékének a kiinduláskori állapot őszinte feltárását és az adótörvényekkel igazolt konszolidációs szándékot tartják. Ugyanakkor a deficitleszorítási folyamat sikerességéhez (és főként tartósságához) elengedhetetlen reformok végigvitelével kapcsolatban komoly kétségek fogalmazódnak meg. Az aggódás nem csupán a múltbeli tapasztalatok miatt érthető, hanem azért is, mert a döntések előkészítetlenek, a kidolgozásról kevés érdemi hír lát napvilágot, egyes hírek szerint a törvényalkotási folyamat akadozik, és a belpolitikai botrányok miatt csorbát szenvedő kormányzati hitelesség megnehezíti az átalakítások végigvitelét. MI