Fel tudjuk-e használni a EU-pénzeket 2007-től?

Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Pályázati út: „Igen, Magyarországnak erre minden esélye megvan. A most megnyíló közösségi forrásokat 2015-ig kell teljes egészében felhasználnunk. Többségük pályázati úton talál majd gazdára, vagyis nagyon sok múlik azon, hogy jó minőségű, megfelelően előkészített, átgondolt, megalapozott tervvel álljanak elő a reménybeli kedvezményezettek. Az eddigi tapasztalatok szerint a tagállamok jól teljesítenek, az előírt határidőkig jellemzően a források jóval több mint kilencven százaléka gazdára talál, befektetésre kerül. Magyarország az I. Nemzeti fejlesztési terv forrásainak kifizetését tekintve jelenleg a 2-3. helyen áll a tíz új tagállam között. Legalább ilyen fontos az is, hogy ezeket a pénzeket az ország és a polgárok hosszú távú céljait leginkább szolgáló területeken, megfelelő módon fektessük be.”

Balázs Péter , az első magyar EU-biztos, a Közép-európai Egyetem tanára. Nagyprojektek: „Megelégedéssel tölt el, hogy a kormány nem a népszerűséget keresi: a sok kis pályázat helyett néhány nagyprojektre igyekszik koncentrálni. Ez ugyanis a célravezetőbb megoldás, biztosítja a hatékonyabb forrásfelhasználást, egyidejűleg a nagyobb problémák megoldását, és kisebb (adminisztratív, korrupciós stb.) veszteséggel jár. Ugyancsak fontos, ám egyelőre nem látszik, miként valósul meg: nagyon hamar el kellene indítani a nagyprojekteket. A villámgyors brüsszeli benyújtás, az adott beruházás mielőbbi megkezdése élből biztosítja a gyors és jelentős forráslekötést és -felhasználást. Tekintettel kell lenni arra, hogy egyrészt a hét év hamar elszáll, másrészt a nettó befizető tagok ragaszkodnak az uniós szabályokat szigorúan betartó felhasználáshoz.”

Esőssy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója. Vállalkozói gondok: „A problémát nem az abszorpciós képességben látom, sokkal inkább abban, hogy a vállalkozásoknak nem lesz elég pályázat. A mostani tervek alapján a vállalkozások által elérhető közvetlen támogatás nem vagy csak kismértékben haladja meg az eddigi éves keretet, ami már korábban sem volt elég. Ahhoz, hogy a forprofit cégek minél nagyobb adóbefizetésekkel segítsenek Magyarország költségvetési egyensúlyának helyreállításában, elengedhetetlen, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervben nagyobb részesedéshez jussanak. Az viszont, hogy éves szinten mindössze 30-40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ennek előmozdításához kevés és rendkívül elszomorító. A relatíve csekély elérhető forrást a tőkehiánnyal küzdő vállalkozók pillanatok alatt lekötik majd.”

Márkus Eszter, a Nonprofit Szektoranalízis Egyesület (Nosza) ügyvezetője. Civil kérések: „Csalódást kelt a civilszervezetek körében, hogy az egyeztetések korábbi fázisaiban benyújtott javaslataikat nem vagy csak elvétve találják meg a második Nemzeti fejlesztési terv most éppen Új Magyarország néven futó X. változatában. Félő, hogy az operatív programok egyeztetésére rendelkezésre álló rövid idő szintén azt bizonyítja, a politika még nem érett és nem kész az érdemi (szakmai) párbeszédre, beéri a strigulázással. Ha lehetne három kívánsága a civileknek, akkor azt kérnénk, hogy 1. a politikusok ne vegyék tőlünk (ellenzéki) szentségtörésnek, ha támogatást sürgetünk a szociális és környezetvédelmi problémák megoldásához, 2. a megkötött szerződések szigorú betartására az intézményrendszer, a hatalom szereplőit is kötelezzék és 3. fizessék ki pontosan az elnyert támogatásokat.”

Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Felkészültünk: „Természetesen fel tudjuk használni, sőt az ország, a pályázók le tudnának kötni több forrást is. Szerintem 2007-től nem lesz annyival nagyobb az EU-keretünk, mint amennyire félnek most egyesek, hogy majd nem tudjuk elkölteni a pénzt. Amellett a kormánynak bármikor megvan a lehetősége arra, hogy beavatkozzon, például néhány nagyprojekt benyújtásával, ha elmaradás mutatkozna a forráslekötésben. Az is biztos, hogy a pályázatírók és tanácsadók segítségére lesznek ebben: jelenleg tizenötször többen, legalább négy-ötezren kínálják szolgáltatásaikat a piacon, mint öt éve. Meggyőződésem, hogy pályázóban sem lesz hiány: még a bebukó projekteket is időben pótolni lehet pályáztatással. Egyidejűleg konkrét ígéretek vannak arra, hogy gyorsabb és hatékonyabb lesz az intézményrendszer.”