Mérsékelheti-e a törvénymódosítás a körbetartozást?

Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója: Illúziók nélkül. „Az alvállalkozó kis cégeket ma nem illetik meg azok a fizetési garanciák, amelyekkel a nyertes ajánlattevő élhet megrendelőjével szemben, s ez komoly likviditási gondokhoz vezethet. A törvénymódosítás, így az inkasszójog kiterjesztése az alvállalkozói körre a fővállalkozók fizetési fegyelmének javítását célozza. A szándék elismerésre méltó, az új szabály javíthat is a helyzeten, de ne legyenek illúzióink: azok a fővállalkozók, akik eddig nem tudtak vagy nem akartak fizetni, továbbra sem fognak időben teljesíteni, mert a számlát csak a szerződő fél által kibocsátott teljesítésigazolás után lehet benyújtani, az igazolást pedig sokféle okra hivatkozva akár vissza is lehet tartani. A fizetési morál javítása gyökeres szemléletváltozást igényelne.”

Patay Géza, ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó: Megkerülhetőség. „Úgy gondolom, hogy a tervezett törvénymódosítás nem éri el a kívánt hatást, mert az új szabály több helyen is megkerülhető. Kérdéses a szankcionálás, valamint az ellenőrzés rendszere is. Drága az akkreditív és a bankgarancia, ezeket végső soron az ajánlatkérő fizeti meg, ugyanakkor a bank jár jól. A tervezet alkotmányjogilag felveti a kérdést, hogy az állam mennyire avatkozhat be a polgári jogi viszonyokba. A körbetartozás kérdésében elsősorban azt kellene elérni, hogy az ajánlatkérő időben fizessen. A kincstár és a különböző jóváhagyások miatt ugyanis igen gyakori a fizetési késedelem. Valószínű – mint eddig is –, hogy az inkasszóval, illetve az akkreditívvel a jogosultak zöme nem fog élni, mert máskor is dolgozni akarnak az ajánlatkérőnek.”

Kozma András, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezető igazgatója: Előremutató. „Előremutatónak tartom a kezdeményezést, hiszen ha csekély mértékben is, de hozzájárulhat a körbetartozások csökkentéséhez. A probléma megnyugtató rendezéséhez azonban önmagában kevés ez a törvénymódosítás. Főképp azért, mert szabályai kizárólag a közbeszerzéses tranzakciókban érvényesülhetnek, ez igen fontos, ám nem érintik azt a rendkívül széles kört, például az élelmiszeripart, ahol ugyancsak gondot okoz, gyakorta cégeket sodor felszámolásba a körbetartozás. Alapvetőnek tartanám a vitatott követelésekkel kapcsolatos jogi kérdések megoldását. Közismert: nem mindig a fizetési képességgel, hanem a fizetési készséggel van baj, és a cégek – a jelenlegi jogi lehetőségek mellett – bővelkednek a követelés érvényesítését megakadályozó technikákban.”

Szirmai Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója: Jó szándékú terv. „A tervezet jó szándékú, és a körbetartozás csökkentése irányába fog hatni. Ám tartani lehet attól, hogy a fővállalkozó ezentúl majd menet közben módosítja a megbízás tartalmát – amit egyébként gyakran meg is követel az élet –, vagy a számlázáskor közli, hogy nem igazolja maradéktalanul a teljesítést, ez szintén gyakori, és azonmód mentesül a fizetési kötelem alól. A törvény nyilván segít az eleve rosszhiszemű fővállalkozók kiszűrésében, akik nem is kívánják az elnyert összegekből kifizetni alvállalkozóikat, hiszen a különböző, a törvény által előírt banki garanciák ellene hatnak e praktikáknak. Üdvözlendő, hogy a törvény azokat a fővállalkozókat is megpróbálja hatálya alá vonni, akiknek itthon nincs inkasszóval elérhető bankszámlájuk.”

Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke: Információ. „Szervezetünk egyik kezdeményezője volt a törvénymódosításnak. Elfogadását tehát igen fontosnak tartjuk, mivel mindenképpen hozzájárulhat a körbetartozások enyhítéséhez. Egyébként továbbra is szorgalmazzuk a közbeszerzési törvény minden olyan változtatását, amely segíthet az alulfinanszírozott kis- és középvállalkozások helyzetén. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy a jelenlegi módosítás sajnos nem ad megoldást általában a körbetartozásokra. Úgy gondoljuk azonban, hogy e problémával elsődlegesen sújtott építőiparban kedvező folyamatot indíthat el. A kamara igyekszik támogatni a cégeket a leendő üzleti partnerrel kapcsolatos információkkal, hogy megfontolhassák, kivel érdemes szerződniük, illetve kivel tanácsos óvatosan tárgyalniuk.”