Távoli szankciók

Uniós remények szerint már a héten megszülethet a megállapodás az Irán elleni szankciókat bevezető határozatról az ENSZ-ben. Francia-, Németország és Nagy-Britannia a múlt héten egy olyan tervezetet mutatott be, amely megtiltaná a nukleáris és rakétatechnológiák átadását Iránnak, befagyasztaná az ezekben a programokban részt vevő személyek és intézmények külföldi bankszámláit, utazási tilalommal sújtaná az azokban érintetteket, valamint elérhetetlenné tenné a nukleáris és rakétaprogramokhoz felhasználható képzéseket iráni állampolgárok számára. A gyors megegyezésben bízó európai derűlátás ugyanakkor némileg elhamarkodottnak tűnik, hiszen a javaslatot Oroszország és Kína sem fogadja el, sőt, teljes mértékben az Egyesült Államok sem elégedett vele.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a határozattervezet nem felel meg annak a korábbi megállapodásnak, amely szerint „a kommunikáció valamennyi csatornájának fenntartásával” igyekeznek megakadályozni, hogy Irán érzékeny technológiák birtokába jusson. A szankciók elutasítását jelentő orosz – és kínai – állásponttal szemben az USA még szigorúbb fellépést szorgalmaz. Washington kifogásolja például, hogy az embargó nem vonatkozna az Oroszország által az iráni Buserben épülő atomerőműre: a javaslat szerint ez esetben pusztán a fűtőanyag szállítását kötnék majd eseti engedélyekhez. Oroszország számára Buser egymilliárd dolláros üzletet jelent. BÁ