Válság válság hátán a régióban

Csehországban holnap vagy holnapután, Lengyelországban várhatóan a jövő héten tartanak parlamenti bizalmi szavazást a kormány ellen. Prágában a tavaszi választások óta tartó patthelyzet – amelyben a 200 fős törvényhozás egyenlő arányban megosztott, a legnagyobb ellenzéki erőt adó, szakértői kormány felállítását követelő szociáldemokraták pedig nem hajlandóak támogatást adni a több hónapos huzavona után megalakult kisebbségi jobbközép kabinetnek –, Lengyelországban pedig a költségvetési kiadások jelentős emelését követelő Önvédelem koalícióból való kiebrudalásával elvesztett kormányzati többség vezethet hamarosan előre hozott választásokhoz.

A cseh helyzetet a választások óta a közvélemény-kutatásokban kialakult erőviszonyok, a lengyelt a háttéralkudozások mikéntjére fényt derítő kazettabotrány teszi színesebbé. Csehországban hiába tartalmazza az előre hozott választások kiírását a mindössze kilenc hónapos mandátummal tervező Mirek Topolánek kormányfőnek a múlt héten nyilvánosságra hozott programja, és támogatja azt a választók 62 százaléka is, a szociáldemokraták hallani sem akarnak arról. Az ok egyszerű: a legfrissebb felmérések szerint a polgári demokraták 37 százalékkal vezetik a népszerűségi listát, a szociáldemokratákra csak 29,5 százalék voksolna.

A baloldal azonban harapófogóba került: ha megmakacsolják magukat, és nem szavaznak bizalmat Topolánek kormányának, akkor az államfő közbenjárására akár már a hónap végi helyhatósági választásokkal egy időben megtarthatják az előre hozott parlamenti voksolást. A gazdaságnak ez lenne a legjobb, mert egy kormányképes többség birtokában a győztes a jelenleginél jobb költségvetést is ki tudna dolgozni: elemzők szerint Topolánek mostani tervei mindent a régiben hagynának. Az egyetlen nagyszabású elképzelés a CEZ távközlési vállalat állami pakettjének értékesítése lenne, ám a kritikusok a javasoltnál jobb módszert is el tudnának képzelni.

Lengyelországban a kazettabotrány a miniszterelnök azon számítását húzhatja keresztül, hogy az Önvédelemmel való szakítás után a Lengyel Parasztpárt, illetve a többi pártból átcsábított képviselőkből álló Népnemzeti Mozgalom részvételével alakítson új koalíciót. A képlet azonban itt sem egyszerű: a parlament feloszlatásához és új választások kiírásához a kormányfő Jog és Igazságosság pártjának a beleegyezése is szükséges. BÁ