Egyeztetés elnapolva

Kommunikációs trükk, kirakatpolitika, illetve a PR-akció és a paródia sajátos keveréke. Az előbbi a KDNP, az utóbbi a Fidesz véleménye a tegnapi önkormányzati egyeztető fórumról. Az olykor túlzásra hajlamos ellenzék most nem nagyon tévedett; az persze más lapra tartozik, ők is kivették a részüket abból, hogy idáig fajultak a dolgok.

Az alaphangot Gyurcsány Ferenc adta meg, aki a bizalom, az együttműködés fontosságáról beszélt. Ezek a szavak egy nyugodt ország kiegyensúlyozott politikai viszonyai között közhelynek számítanak, ám napjaink Magyarországán inkább tűntek provokációnak. Majd alaposan kiosztotta a társaság fideszes részét a miniszterelnök. Azt mondta, el kellene dönteniük, egyeztetni akarnak a kormánnyal, vagy lemondatni, ki- vagy bevonulnak, azt pedig furcsának nevezte, hogy az ellenzék általában nem akar tárgyalni, de amikor pénzről van szó, akkor igen. De kapott a fejére Demszky Gábor is, akit a liberális gazdaságpolitikáról oktatott. S csak amiatt nem fulladt botrányba a tanácskozás, mert ezeket zárszóként mondta el a kormányfő, így már nem lehetett rá reagálni.

Ám némileg érthető Gyurcsány kifakadása. Feltehetően ő sem gondolta komolyan, hogy érdemi munka folyik egy ilyen megbeszélésen, arra azért vélhetően nem számított, hogy az ellenzéki színekben megválasztott polgármesterek végig a kormányt szapulják a költségvetés, a fejlesztési tanácsok összetétele, az egyeztetések hiánya okán, néhányan pedig olyan „lényeges” kérdés miatt, hogy mit kell tartalmaznia egy meghívónak.

Az egészet persze fölfoghatnánk egy újabb politikai kardcsörtetésnek, amelyet nem kell véresen komolyan venni. Ám Bajnai Gordon elmesélte, hogy a regionális fejlesztési tanácsok ülésein a tervek, programok helyett arról szólt az öldöklő vita, hogy ki legyen az elnök.

Ez már több mint lehangoló. Mázlink lesz, ha nem jutnak el Brüsszelig ezek a hírek.