Mekkora terhet ró a cégekre a béremelés?
Tóth Tibor, A Villszöv Zrt. elnök-igazgatója: Nehéz helyzetben. A vállalatunknál dolgozók egyharmadát érinteni fogja a minimálbér-emelés. Januártól nagyobbat lépünk, nem a kötelező 65 500 forintra növeljük az alapfizetéseket, hanem már a 2008-ra előírtakat teljesítjük. Számolok vele, hogy ezzel megrendeléseket veszíthetünk el, mivel Romániában feleannyiba kerül a munkaerő, mint itthon. A bérmunkáink aránya a béremelések miatt folyamatosan csökken, így a létszámunk is; 2000-ben még hétszázan dolgoztak a cégnél, most háromszázan vagyunk. A garantált bérminimum növekedése miatt egyébként nem kell fizetéseket emelnünk, mert a szakképzett kollégáink többet keresnek a törvényben előírtnál. Az ő javadalmazásukon majd a béren kívüli juttatásokkal, illetve jutalmakkal igyekszünk javítani, negyedévente.
Krippl Zoltán, Az Elcoteq Magyarország Kft. jogi és kommunikációs igazgatója: Hozzáadott érték. A béremeléseket nálunk nem a törvényi kötelezettség befolyásolja, mivel a dolgozóink havi alapbére meghaladja a kötelező országos legkisebb keresetet. A jövedelmek alakulására a szakszervezetekkel folytatott alku hat. A garantált bérminimum emelése sem befolyásol minket, mivel a szakképzett dolgozóink ennek mértéke fölött keresnek. A szakszervezetekkel folyó tárgyalások most november elején kezdődnek, és általában 2-2,5 hónapig egyeztetünk; addig nem adunk ki információkat a béremelések mértékéről, hiszen nem akarjuk rontani a tárgyalási pozíciónkat. Az azonban bizonyos, hogy a fizetésemelések differenciáltak lesznek, méghozzá az elvégzett munkát, illetve a munkaköröket a hozzáadott érték alapján díjazzuk. Úgy véljük, ezzel a kompenzációs filozófiával lehetünk versenyképesek.
Potykiewicz Tamás, A Magyar Posta Zrt. humánerőforrás-gazdálkodási igazgatója: Szakszervezeti alku. A kormány egyensúlyjavító intézkedései (amelyek csökkentik a postai reálkereseteket és átrendezik az eddig kialakított kereseti arányokat) okán az idén kemény bértárgyalásokra számítunk a szakszervezetekkel; ezek november végén kezdődnek. A minimálbér és a garantált bérminimum összege adott, a többi munkavállalónk bérfejlesztéséhez azonban megvárjuk az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlását. Ennek ismeretében egyeztetjük az ÁPV-vel a jövő évi bértömeg-növekedés mértékét, majd kezdődhet a szakszervezeti alku. A béren kívüli juttatások jövő évi mértékéről már megállapodtunk, ez dolgozónként 130 ezer forint/évről 160 ezerre nő. A szolgáltatásokat az éves keretösszegen belül lehet kombinálni, erre a Központi Üzemi Tanáccsal közösen tíz különböző csomagot alakítottunk ki.
Tokár Péter , A TESK Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója: Differenciált bérek. A kormány 6-6,5 százalékos bérajánlása reális lehet, ha a fizetésemelések átlagát nézzük, de a legjobban szervezett hazai vállalkozások belső teljesítménymérési rendszere lehetővé teszi a differenciált béremelés megvalósítását. Azoknak a munkáltatóknak, akik szeretnék megőrizni cégük versenyképességét, azzal is komolyan kell foglalkozniuk, hogy a munkavállalóik számára biztosított juttatásaik a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak. Rövid távon lehet spórolni, de a dolgozók hosszú távú megtartásához elengedhetetlen az átgondolt vállalati bérpolitika. De a jól teljesítők megtartásának csak egy része a juttatáscsomag versenyképes mivolta, ehhez még sok más, lényeges tényező is társul (vállalati kultúra, munkakörnyezet, vezetői hozzáállás-támogatás, előrelépés, szakmai fejlődés).
Antalffy Gábor, A Kisosz ügyvezető elnöke: Engedmény kell. A garantált bérminimum bevezetésével a vállalkozások tartalékai már kimerültek, így az újabb kötelező emelések miatt komolyabb bérfejlesztések 2007-re nem várhatók. Tavaly még 57 ezer forint volt a havi minimálbér, ehhez képest a jövő évi szakképzetteknek járó bérminimum 30 százalékkal magasabb, anélkül, hogy komolyabb teljesítménynövekedés lenne mögötte. Felül kell bírálni a bérminimum intézményét; azt javasoljuk, hogy 2007-re ezen a téren legyenek jelentős engedmények a vállalkozások számára. A kereskedelemben épp emiatt – a teljes munkaidősök rovására – már emelkedett a részmunkaidős foglalkoztatottak száma, de a könnyű- és a textiliparban is problémák lesznek. Minden alacsony bérezésű ágazatra, vállalkozásra komoly terhet rónak a kötelező emelések.
