Mi a véleménye a k+f magyarországi támogatásáról?

Bojár Gábor, a Graphisoft SE elnöke: Felpuhítás. „Kettős érzésem van a szolidaritási adó módosításával kapcsolatban. Egyfelől, mint olyan cég vezetője, amely még a profitjánál is többet költ évente kutatás-fejlesztésre, örülhetek a változásnak, hiszen csökken az adóterhem. Magánemberként viszont nem tetszik, hogy megint született egy rendelkezés, amelyet erős lobbiérdekek – lásd az Audival folytatott tárgyalásokat – hatására engedünk felpuhítani. Ez rengeteg más lobbinak jelent majd biztatást. Nem örülök az adókedvezmények további burjánzásának, még akkor sem, ha most éppen nekem jó. Egyszerű és átlátható adórendszer kellene, és ha választani kell, inkább a költségvetést gazdagítom (hiszen az az enyém is), mint az adótanácsadók hadát, akik most azon fognak tömegével dolgozni, hogy hogyan lehet k+f-fé minősíteni minél több költséget.”

Salacz Balázs, a Magyar Telekom Nyrt. adózási osztályvezetője: Definíció. „A k+f tevékenység költségének a szolidaritási adó alapjában történő kétszeres érvényesíthetősége további ösztönzést adhat a magyar vállalkozásoknak arra, hogy újabb erőforrást fordítsanak fejlesztésre. Az új javaslat közgazdaságilag 4 százalékkal olcsóbbá teszi a már futó fejlesztéseket. A folyamatosan változó technológiai környezetben tevékenykedő cégként a Magyar Telekom csoport csak üdvözölni tudja a kormány által elfogadott javaslatot. Tekintettel arra, hogy ez már a sokadik adónem, ahol kutatás-fejlesztés jogcímen kedvezmény érvényesíthető, alapos vizsgálatot igényel majd annak meghatározása, pontosan milyen típusú k+f ráfordítások jöhetnek szóba a szolidaritási adóalapot csökkentő tételként. Ebben a helyzetben már szükség lehet a k+f definíciók egységesítésére is.”

Facskó István, a Samsung Electronics Magyar Zrt. alelnöke: Ösztönzés. „Természetesen örülünk az adóterhet csökkentő tervezett változtatásnak. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen jellegű lépések valóban ösztönözni tudják a további kutatás-fejlesztési célú befektetéseket. A dél-koreai anyavállalat egyértelmű szándékai szerint ugyanis további jelentős beruházásokat hajt majd végre magyarországi termelőegységében, ezekből mindenképpen jut majd a fejlesztési célú tevékenység bővítésére is. Mint ismeretes, a Samsung Electronicsnál több mint öt éve született döntés arról, hogy Jászfényszarura – ahol a cég európai szintű tévégyártása folyik – kerüljenek bizonyos termékfejlesztési feladatok is. A magyarországi fejlesztők az adott európai piac igényeihez igazodva tervezik át a készülékeket. Ezeket a módosításokat nem lehet Koreából intézni.”

Marosffy László, az Egis Nyrt. vezérigazgató-helyettese: Megtakarítás. „A többi jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet végző ágazathoz hasonlóan a gyógyszeripar számára is kedvező fordulat, hogy a k+f költségek levonhatók lesznek a szolidaritási adó alapjából. Nem tisztázott egyelőre azonban, hogy az ilyen jellegű kiadások egészével, vagy a társasági adóhoz hasonlóan csak a k+f kiadások közvetlen részével csökkenthetik-e majd a cégek az adóalapot. Az Egis korábban éves szinten 400-500 millió forintra becsülte a szolidaritási adóból eredő nettó nyereség-visszaesést, a mostani döntés azonban ezt jelentősen módosíthatja. Amennyiben a k+f kiadások egészét levonhatnánk, az mintegy 200 milliós megtakarítást tehetne lehetővé, de 100 millió forinttal kisebb lenne az eredményhatás akkor is, ha az adóalapot csak a közvetlen költségekkel csökkenthetné a cég.”

Sinkó ottó, A Videoton Zrt. elnök-vezérigazgatója: Kedvező lépés. „Miután bevezetik a szolidaritási adót, inkább az a kérdés, hogy mennyire válik kevésbé kedvezőtlenné a helyzet ezzel a kutatás és fejlesztésre vonatkozó kiegészítéssel. Megítélésem szerint minden olyan intézkedés pozitív, ami segíti a k+f-et, így a szolidaritási adót adottként elfogadva ez az adókedvezmény is egyértelműen a jó irányba visz. Miközben kutatásintenzív iparágakban, például a gyógyszeriparban jelentős megtakarításra ad lehetőséget, annál kevesebbre más területen, mondjuk a Videotonnál vagy akár az Audinál. Tévedés azonban azt gondolni, hogy csak a nagyvállalatoknak kedvez, az általam ismert kkv-k közt igen sok végez k+f tevékenységet is, így a kkv-k fejlődését is segítheti a mostani döntés. Az a lényeg, hogy adott cég mennyit költ kutatásra az eredményéhez képest.”