Omladozó fal a Linux és a Windows között

Vannak elképzelhetetlennek tartott egymásra találások – ilyen lenne például, hogy George W. Bush amerikai és Hugo Chávez venezuelai elnök egymás keblére boruljon –, az informatikában most mégis valami hasonló történt. A Microsoft és a Novell már a nyolcvanas évek óta folytatott egymással életre-halálra menő, elkeseredett küzdelmet, amelyben ez utóbbi korábban rendre alulmaradt. A mostani egyezség első látásra a Novellnek kedvező, így még csak találgatni lehet arról, hogy mi késztette Microsoftot a feltételek elfogadására.

A Novell néhány éve váltott irányt helyzetének stabilizálására, és a kínálatának egyik meghatározó elemévé tette a nyílt forrású Linux operációs rendszert, a hozzá tartozó alkalmazásokkal együtt. Az akkori fordulat nyomán a Novell a vegyes forrású (mixed-source) modell mintájává nőtte ki magát. Az általa ajánlott szoftverplatform részeként forgalmazta a – termékkínálata kemény magjának tekintett – zárt forrású, hálózatvezérlő szoftvert, amelyet a világon mindenütt széles körben alkalmaznak vállalatok és intézmények helyi hálózataiban. Ez utóbbit kiegészítette a Linux operációs rendszerrel és a hozzá tartózó nagyszámú – pél-dául irodai – alkalmazásokkal. Bár emezek – lévén nyílt forrású és az internetről is letölthető programok – ingyenesen is elérhetők voltak, a komplex vállalati struktúrákba történő illesztésükkel jelentős hozzáadott értéket lehetett képezni, ez jövedelmező szolgáltatások alapjává vált. Utóbb a Novell maga is komoly műszaki erőforrásokat fordított az általa forgalmazott Linux-változat tökéletesítésére. A cég nem is titkolta, hogy a nyílt forrású termékekkel a kereskedelmi feltételek mellett terjesztett – főként a Microsoft által forgalmazott – szoftver rovására kíván terjeszkedni.

Ilyen előzmények után jelentette be a két cég egy San Franciscó-i luxusszállodában tartott tájékoztatón, hogy félreteszik korábbi ellentéteiket, és az eddigi „verbális pirotechnikai mutatványok” helyett együtt dolgoznak a vegyes forrású kínálatra irányuló felhasználói igények kielégítésén. Erre a célra közös kutató és fejlesztő csoportokat állítanak fel, és együttműködnek az eladás utáni műszaki támogatásban. A közös műszaki fejlesztés három területre terjed ki: az úgynevezett virtua-lizációra, az irodai szoftverek platformjának egységesítésére, illetve a webes szolgáltatásokra és a szerverek menedzselésére.

A három közül különös aktualitása van a virtualizációnak, ez azt jelenti, hogy egyetlen fizikai számítógépen szoftveresen két (vagy több) virtuális gépet alakítanak ki, és ezeket egyszerre lehet működtetni. Az erre vonatkozó igény onnan ered, hogy jelenleg egy gépen vagy csak a Windows operációs rendszert lehetett futtatni vagy mást (például a Linuxot). A két rendszer eddig tipikusan egy merevlemez megosztott és elválasztott részeire – „partícióira” – volt telepítve, közöttük mostanáig nehezen átjárható válaszfal volt. Ez azt jelentette, hogy például egy Linux alatt létrehozott dokumentumot csak bonyolult trükkök segítségével lehetett a Windows által látott és kezelt területre másolni, ha pedig ez esetleg sikerült, akkor még mindig nyitott volt a kérdés, hogy ott meg lehet-e nyitni. A virtualizáció azt jelenti, hogy lesz egy fölöttes operációs rendszer, az úgynevezett „hypervisor”, amely képes lesz egyszerre futtatni mindkét operációs rendszert, hasonlóan, amint ma egyszerre több felhasználói programot lehet használni mind a Windows, mind a Linux alatt.

A mindkét rendszerrel dolgozó felhasználók reményei szerint a meghirdetett együttműködéssel végre megteremtik fájlok ide-oda irányuló mozgatásának minden feltételét. A két cég most bejelentett közös műszaki programjának ezen pontja szerint maradéktalanul egységesítik a Microsoft Office platformja, illetve a Novell kínálatában szereplő OponOffice által használt dokumentumformátumokat, így végre megszűnhetnek azok az aggodalmak, hogy vajon a másik rendszerben egyáltalán meg lehet-e nyitni egy-egy fájlt. Az egységesítés alapja várhatóan a független szervezetek és intézmények által szabványosított „Open Document Format” lesz. A legsürgősebb teendők egyébként a szerveroldali platformok egységesítésében lelhetők fel, és egyáltalán nem mellékes, hogy a Microsoft elleni EU-eljárás egyik pontja éppen ezt a terület célozza.

A most bejelentett egyezség egyik nehezen átlátható pontja szerint a két cég kölcsönösen jogi oltalmat nyújt a másik számára a saját szellemi tulajdona miatti keresetekkel szemben. Ez – amerikai kommentátorok szerint – azt jelenti, hogy a Microsoft a jövőre nézve igyekszik eloszlatni a Novell SUSE Linux platformot használók és fejlesztők körében az esetleges jövőbeni keresetek miatti aggodalmakat. A felek egyébként kölcsönösen kötelezettséget vállaltak, hogy a másik megoldásait ajánlják minden olyan vevőnek, aki vagy amely a vegyes (nyílt és zárt) forrású megoldásokat keresi. Egymás termékeit azonban a jövőben sem értékesítik.