Sorban állás a földért
Elhamarkodottan tűzték napirendre szocialista agrárképviselők az elővásárlási sorrend korrekcióját az állami földértékesítéseknél. Normál esetben a nagy gazdasági és politikai súlyú földügyeket a regnáló kormány terjeszti elő, de ez sem jelent garanciát a konszenzusos, „viharmentes” jogszabályi módosításokra. Hát még akkor milyen csekély a megegyezés esélye, ha a tervek úgymond a hivatalos jogalkotási programon kívül, „fű alatt” kerülnek terítékre!
Mi motiválhatott egyes szocialista honatyákat, hogy a gyors módosítást fontosabbnak tartsák, mint a kormány? A megoldást abban kell keresni, amire a változtatási elképzelések irányulnak: az elővásárlásra jogosultak körének a szélesítésében. Egyes gazdasági-pénzügyi érdekcsoportok érthető törekvése, hogy az állami földek közelébe juthassanak, ha az agrártárcához tartozó földalap eladja azokat. Ehhez viszont a szabályozást korrigálni kell, mivel az ma – éppen az MSZP–SZDSZ koalíció korábbi döntése alapján – a haszonbérlő magánszemélyeket, illetve a földbérlő jogi személyek helyben lakó tulajdonosait segíti.
Ennek kapcsán adódik a fontos agrár- és földpolitikai kérdés: burkolt módon már most szabadabb utat engednek-e a döntéshozók a tőke érvényesülésének, vagy az állami földekkel megpróbálják helyzetbe hozni a termelésből élő (kisebb) gazdálkodókat? A mostani szocialista elképzelés az utóbbi „modellt” támogató SZDSZ-es állásponton (és a menetrendszerű ellenzéki tiltakozáson) bukott meg.
A földet a várható áremelkedés teszi befektetési célponttá, mivel a piacot legkésőbb 2014-ben fel kell szabadítani az EU-állampolgárok számára. Sokak szerint addig meg kellene adni a vételi esélyt azoknak a hazai gazdálkodóknak, akik a termelésből akarnának megélni. Jelentős részük az élesedő agrárversenyben előbb-utóbb úgyis tönkremegy, addig pedig még igazán várhat a földkoncentrációra éhes tőke.
