Megindul-e végre a törvény szerinti lobbizás?

Szabó Lajos, az IRM Igazságügyi Hivatalának főigazgató-helyettese

Nincsenek csodák

„A törvény a múlt év szeptemberében lépett hatályba, és csak az ezt követően indult ügyekben lehet lobbizni. Nem várhatunk csodát. Úgy gondolom, hogy nem igazán ment át a köztudatba, és a leendő lobbisták még csak értelmezik a rendelkezéseket, megfontolják, érdemes-e belevágniuk. Azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszakban a parlamenti munkát alapvetően a költségvetési kérdések uralták, illetve az önkormányzati választásokat követően a közhatalmi döntéshozó szervek – amelyeknél lobbizni lehet – elsősorban működési, szervezeti felépítésükkel, apparátusuk kialakításával, azaz saját magukkal voltak elfoglalva. Szinte bizonyos, hogy a következő hónapokban nőni fog a nyilvántartott lobbisták száma, és határozottan érzékelhető is lesz az érdekkijárás.”

Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke

Nem tartják be

„Állítólag a kormány intézkedései ellen többen komoly erővel lobbiztak, lobbiznak. Ha ez így van, akkor miért nem szerepel egyetlen közhatalmi döntést hozó szerv jelentése sem lobbitevékenységről az igazságügyi hivatalnál? És hol van a lobbistáké? Feltehető a kérdés: vajon mi az értelme a törvénynek, hogy ilyen egyszerűen semmi konzekvenciája nincs a tevékenységnek? A lobbisták talán naivan azt várták, vagy várják még most is, hogy a transzparencia kifehéríti és egyben átláthatóvá teszi az érdekviszonyokat. Kudarcot vallott volna a lobbitörvény? Nem hinném, és kár lenne ennyire előreszaladni a véleménynyilvánítással, de az eddigi gyakorlat szerint az látszik, hogy a szabályokat egyelőre sem egyik, sem másik oldalról nem tartják be.

Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója

Bizonytalanság

„A cégek szakembereik segítségével, főleg szakmai szervezeteken keresztül vagy a döntéshozó által kezdeményezett, írásbeli jogszabálytervezet véleményezése útján igyekeznek érvényre juttatni érdekeiket, és valószínűleg így tesznek a jövőben is. A törvény célja a korábban nem átlátható, nem az írásbeli kommunikáció körébe tartozó, általában egyedi döntéseket befolyásoló ügyek nyilvánossá tétele. Korábban jeleztük, hogy tagjaink bizonytalanok ennek gyakorlati érvényesülésében, mégis meglepő kissé, hogy a Központi Igazságügyi Hivatalba alig érkezett még érdemi »lobbijelentés«. Elképzelhető, hogy az újabb jelentéstételi határidő, január 31. után már többet tudhatunk az eddigi lobbizásokról, és a parlamenti munka megkezdésével lesz miért lobbizni is.”

Vass László, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke

Még tanulnak

„Törvénytelen lobbizásról nincs információm. A törvényes lobbizás nyilván akkor történik, amikor ok lesz rá. Miután a lobbitevékenységről szóló törvény az egyesületekre nem vonatkozik, a mostanában egyre aktívabb egyesületi érdekképviselet itthon nem számít lobbizásnak. A regionális testületek és önkormányzatok érdekérvényesítő tevékenysége sem lobbizás, amint az országgyűlési képviselőké sem – ezt nevezzük talán politizálásnak. Azt látom, hogy a regisztrált lobbisták között nagyon kevés a szakirányú képzettségű személy. Feltételezem, hogy megalapozott szaktudás hiányában sokan »belevágtak« a lobbimesterségbe, és most igyekeznek csak megismerni a lehetséges működési terepet. Remélhetőleg beletanulnak, és ezt tapasztalni is fogjuk.”

Király Gábor, a CMS Cameron McKenna LLP ügyvédje

Gazdasági érdekek

„Némely ügyvédi megbízás határesetet képezhet a lobbizással. Azért is regisztráltattuk magunkat, mert szerettük volna elkerülni, hogy engedély nélküli lobbizásnak minősítsék tevékenységünket. Kaptunk viszont konkrét megbízást is. Egy nagy cég megbízásából azért lobbizunk, hogy egy uniós jogszabályt itthon úgy ültessenek át, hogy bizonyos szolgáltatásokat hasonlóan ismerjenek el, mint más tagállamokban, így a magyar piaci szereplők nem lesznek versenyhátrányban. Úgy látjuk, a tisztán gazdasági érdekek mentén szerveződő lobbizás lehet mindinkább számottevő és transzparensebb is. Ezzel együtt úgy vélem, hogy a belpolitikai hátterű ügyekben való érdekkijárás aligha lesz átláthatóbb az új szabályozás következtében.”