Méregfog

Nincs abban semmi különös, ha a patikák a gyógyszer-árusítási liberalizáció számukra kedvezőtlen mellékhatásait igyekeztek valahogy enyhíteni. Ha a szabályok lehetőséget adtak arra, hogy a gyártók maguk választhassák meg, hol kívánják elhelyezni termékeiket, akkor kiskereskedők nyilván megpróbáltak olyan feltételeket diktálni, amelyek megkerülhetetlenné teszik őket. Jelen esetben a gyógyszertárak „kiűzetéssel” fenyegették meg azokat, akik a konkurens benzinkutaknál, szupermarketekben is árulják készítményeiket. A gyártók pedig meg nyilván felismerték saját érdeküket, hiszen kár lett volna összerúgni a port a forgalmuk java részét biztosító patikákkal.

Bár a gyógyszerészek motivációi érthetők, magatartásuk két szempontból is aggályos. Egyrészt az árusításra vonatkozó törvény alapvető célja került volna így veszélybe, másrészt az önálló patikák ilyen összehangolt akciója mindenképpen versenyjogi aggályokat vetett volna fel. Ennek ment elébe az egészségügyi tárca, amikor példás gyorsasággal megfosztotta a gyártókat attól a joguktól, hogy az arra engedélyezett készítményeiket letilthassák az egyéb árusítóhelyek polcairól. Mondhatnánk: kihúzta a méregfogát az újabb konfliktusnak.

Vannak, akik szerint a minisztérium visszaélt a hatalmával, mondván: az üzleti életben mindenkinek alapvető joga megválasztani, hogy kinek adja el termékét, kinek ad árusítási jogot. Csakhogy ez nehezen elfogadható érv olyan esetben, amikor valakik összehangoltan igyekeznek kihasználni erőfölényüket a verseny, a szabad választás szűkítése céljából, megkárosítva ezzel a fogyasztókat és a gyártókat egyaránt.

A mostani esetben a kormányzat helyesen járt el, amikor csírájában fojtotta el a versenykorlátozó magatartás lehetőségét. Arra azonban fel kell készülnie, hogy a profitérdekek az egészségügyben – megfelelő szabályozás híján – a jövőben hasonló konfliktusokat dobhatnak a felszínre.