Szerb vízválasztó

Izgalmas hetek elé néz Szerbia: a tegnapi parlamenti választások után kezdődő kormányalakítási tárgyalások eldönthetik, hogy folytatódik-e az ország európai integrációja, az ENSZ-ben pedig közeleg a döntés Kosovo végleges státusáról. A nyugati fővárosokban abban reménykednek, hogy Boris Tadić államfő Demokrata Pártja ragadhatja magához a kormányrudat a – még ha csak a mérsékelten nacionalistának tekintett, Kosovo megtartásából nem engedő és az unióra gyakran panaszkodó – jelenlegi miniszterelnök, Vojislav Kostunica pártjával szövetségben is. Az ország elszigetelődését hozhatja viszont a Hágában raboskodó Vojislav Seselj radikálisainak hatalomra jutása, akik foggal-körömmel ragaszkodnak Kosovóhoz, ellenzik a katonai együttműködést a NATO-val, szkeptikusak az EU-tagságot illetően, és inkább az Oroszországhoz, Kínához és Indiához fűződő kapcsolatokat erősítenék.

A Kosovo jövőjéről szóló javaslataival várhatóan még a héten előáll Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott. Szinte bizonyos, hogy elképzelései között valamiféle korlátozott függetlenség szerepel majd. Amit viszont nemcsak Szerbiában, hanem az ENSZ-ben is nehéz lesz elfogadtatni: Vlagyimir Putyin orosz államfő már jelezte, hogy országa megvétózna egy Kosovónak függetlenséget adó javaslatot. De nem lesz könnyű az EU-ban sem egységes álláspontot képviselni Szerbiával szemben, ahol a fő kérdés a tavaly megszakadt együttműködési tárgyalások feltételeinek kialakítása lesz. BÁ