Megkezdődött a gazdaság lassulása

Csalódást keltettek a múlt héten megjelent makroadatok: elmaradt a várakozásoktól a magyar GDP növekedése, az infláció viszont tovább nőtt. Nemzetközi összehasonlításban különösen gyenge volt a hazai gazdaság teljesítménye. A bruttó hazai termék 3,2 százalékkal volt magasabb 2006 utolsó negyedévében az egy évvel korábbinál a KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján. Az utolsó negyedévben kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban, ezért a naptári hatástól megtisztított mutató 3,4 százalék lett. Az éves növekedési ütem naptárhatással kiigazítva 4 százalékos volt, ez még az utóbbi évek leggyengébb, 2003-as növekedését sem éri el.
Felhasználási oldalról a külkereskedelem továbbra is jól teljesített, de a gyengébb őszi kiskereskedelmi adatok azt sugallják, hogy a lakossági fogyasztás élénkülése gyengülhetett. A kormányzati megszorító intézkedések már az első három negyedévben is a közösségi fogyasztás csökkenését okozták, és egyelőre a beruházások fellendülésére is kevés jel utal, ez a hosszabb távú növekedési kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolja.
Az infláció a papírforma szerint felpörgött januárra: a tizenkét havi drágulás 7,8 százalékos volt, és még hónapokig gyorsulhat. A kiugró áremelkedést a hatósági áras termékekben bekövetkezett emelések okozzák, ezen belül is a háztartási energia drágul a leginkább. Az agrárárakban az év végére bekövetkező mérséklődés egyelőre nem érezteti a hatását az élelmiszerek áraiban. A jegybank által nagyobb figyelemmel övezett maginfláció is növekedett, a decemberi 4,6-ről 5,6 százalékra.
Az elemzők a vártnál is magasabb inflációs ráta ellenére sem számítanak az MNB szigorítására, mivel a drágulás szerkezete jó: nem gyűrűzik át más termékcsoportokra, így nem épülhet be az inflációs várakozásokba. BD