Megosztott monetáris tanács

A múlt héten a figyelem a jegybankra terelődött. Amennyire megosztottá váltak az elemzők a legutóbbi makroadatok láttán a kamatcsökkentési ciklus beindításának a kérdésében, anynyira igaz ez a monetáris tanács tagjaira is. A múlt hétfői ülésen heten szavaztak a változatlan kamatszintre, hatan 25, míg egy tag 50 bázispontnyi csökkentést látott volna indokoltnak. Végeredményben a hét hónapja 8 százalékon álló ráta nem változott. A lazítás elmaradását az infláció jövőbeli alakulását övező nagyfokú bizonytalansággal magyarázta a testület, és aláhúzta: az irányadó kamat csökkentése a forintbefektetések kedvező kockázati megítélésének fennmaradása esetén is csak akkor lehetséges, ha a magasabb infláció irányába mutató kockázatok nagyobb bizonyossággal zárhatók ki.

A kamatdöntésnél vélhetően sokat nyomott a latban a jegybanki szakértői stáb által készített és nyilvánosságra hozott inflációs jelentés tartalma. Részben a versenyszféra gyors keresetkiáramlása, részben pedig az elmúlt hónapokban megfigyelt jelentős olajár-emelkedés miatt a korábban gondoltnál lassabb dezinflációt prognosztizál a jövő év végéig az MNB. Az előrejelzésből az tűnik ki, hogy a drágulási ütem jelentősebb mérséklődése a második fél évben indulhat el, az idén pedig az átlagos infláció 5,7 százalékos, míg jövőre a megelőző becslésnél 0,2 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos lehet.

Különösen a szolgáltatói szektor bérdinamikája aggasztja a jegybankot, ez pedig felfelé irányuló kockázatot jelent a becsült fogyasztói árindexre nézve. A szakértői gárda által készített negyedéves tanulmány megjegyzi, hogy az elmúlt hónapok igen magas bérdinamikáját csak kisebb részben magyarázhatja a kifehéredés, vagyis az, hogy a szeptemberben, illetve az ez év januárjában foganatosított – főként – adóintézkedések és a hatósági fenyegetettség a korábban eltitkolt jövedelmek egy részének bevallására sarkallja a cégek egy részét. BR