Mit hoz a könyvvizsgálókról szóló törvény módosítása?

Fekete Katalin, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai alelnöke. Piacszűkülés. „A törvénymódosítás miatt 36 százalékkal csökken a könyvvizsgálatra kötelezett cégek köre. Ezeknek a vállalatoknak döntően az egyéni könyvvizsgálók és a kis irodák a partnerei. Kérdés, hogy ezek az auditálást végző kisebb partnerek mekkora piacszűküléssel lesznek kénytelenek szembesülni. Várhatóan a törvénymódosítás által érintett cégek egy része kötelező előírás nélkül is igényt tart majd a könyvvizsgálatra. Változatlanul szükség van az auditálást végző partnerek eddigi egyéb szolgáltatásaira, az adótanácsadásra, a számviteli tanácsadásra és a könyvelésre. A piaci igények növekedése egyedül az uniós támogatásokhoz kapcsolódó auditálás területén figyelhető meg. A piacszűkülés következtében nem kizárható a kisebb cégek fúziója, de ez korábban nem volt jellemző.”

Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója. Kivételek. „A törvénymódosítás nyomán bekövetkező piacszűkülés főként az egyéni könyvvizsgálókat érinti, akiknek aránya hazánkban magasabb az európai átlagnál. A könyvvizsgálati kötelezettség alól mentesülő cégek döntő hányada nem tart majd igényt az auditálásra. A kivételek közé azok tartozhatnak, akik korábban bankhitelt vettek fel, vagy más külső finanszírozással éltek. A kisebb könyvvizsgáló irodák és az egyéni könyvvizsgálók helyzetét nehezíti, hogy nincs elegendően nagy ügyfélkörük. Egy-egy ügyfél túl nagy súlya csökkenti a könyvvizsgáló függetlenségét. Komoly hiányosságnak tartom, hogy az új törvény továbbra sem határozta meg a könyvvizsgálói felelősségnek sem egy ügyfélarányos, sem egy abszolút mértékét.”

Henye István, a KPMG Hungária Kft. partnere. Minősítés. „A könyvvizsgálati kötelezettség alól mentesülő cégek számára a korábbi hitelfelvételen kívül az Európai Unió támogatásának igénybevétele szólhat a könyvvizsgálat megtartása mellett. A módosított könyvvizsgálati törvény fontos pontjának tartom a külföldi könyvvizsgálói minősítés elfogadását. Ennek következtében a Big Four alkalmazottai az ACCA nemzetközi könyvvizsgálói minősítés megszerzését követően néhány különbözeti vizsgát letéve hozzájuthatnak a magyar könyvvizsgálói minősítéshez is. Ha törvényileg szabályozva lenne a könyvvizsgálók anyagi felelősségének korlátozása, az csökkenthetné felelősségbiztosításuk mértékét. A könyvvizsgálói piac jelenleg telített, ennek bővülését a szolgáltatások körének szélesítése jelentheti.”

Michael Birch, a PricewaterhouseCoopers auditcégtársa. Tanácsadás. „A könyvvizsgálati értékhatár növelése miatt ügyfeleiket elvesztő egyéni könyvvizsgálók és kisebb könyvvizsgálói irodák tanácsadási tevékenység segítségével őrizhetik meg ügyfeleiket. Ezen cégek ügyfeleire jellemző, hogy nem vesznek igénybe ilyen szolgáltatásokat, tehát a piac adott lehet számukra. Kiemelném az új könyvvizsgálati törvény azon előírását, amely szerint egy könyvvizsgáló maximum hét évig végezhet auditálást egy cég számára, ezt követően más cég részére kell végeznie ez a tevékenységet. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez hozzájárul a könyvvizsgálat minőségének javulásához. A könyvvizsgálók anyagi felelősségének szabályozásában a német gyakorlat bevezetését tartom szükségesnek, ahol megállapítottak egy maximális mértéket erre vonatkozóan.”

Ladó Judit, a Deloitte Audit & Consulting Ltd. partnere. Felelősség. „Általánosságban elmondható, hogy a Big Four cégek ügyfélkörén belül alacsony a könyvvizsgálat alól jövő évtől mentesülők aránya. Általában a multinacionális cégek frissen alapított leányvállalatairól van szó. Aki a mentesség ellenére mégis az audit megtartása mellett dönt, az a vállalati működés rizikójának csökkentése, korábbi hitelfelvétel vagy egyedi tranzakció (például felvásárlás) miatt teszi ezt. Az új törvény hátrányának tartom, hogy a könyvvizsgálók anyagi felelősségéhez nem rendel felső határt. Megoldást nyújthatna valamilyen abszolút korlát bevezetése vagy a könyvvizsgálati díj alapján megállapított limit alkalmazása. Piacbővülés a közeljövőben az EU-támogatásokhoz kapcsolódó könyvvizsgálati tevékenység révén képzelhető el.”