A múlt hét kétségkívül legnagyobb horderejű makrogazdasági adata az első negyedéves GDP-statisztika volt, amelyről lapunk Belföld oldalán olvashatnak. De megjelentek más fontos adatok is. Mostanra megint kiegyenlített az ipar: januárban és márciusban zsugorodott a szektor termelése, ám februárban és – az előzetes adatok alapján – áprilisban bővülés következett be. A KSH mérése szerint 0,4 százalékkal emelkedett a termelés volumene márciushoz képest. Ami az éves indexeket illeti: a tavalyi egész éves két számjegyű dinamikától elmaradva, 8 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye áprilisban 2006 azonos időszakához viszonyítva. A szektor közel sem produkált olyan erőteljes évkezdetet, mint amit tavaly összességében megszoktunk. Ez meglepetés, hiszen Nyugat-Európában a fellendülés még a korábban gondoltnál is erősebb lehet, ebből az exportorientált gazdasági ágnak profitálnia kellene. (Persze a költségvetési konszolidációnak és az annak nyomán visszaeső belső keresletnek is van ebben szerepe, de a belföldi értékesítés súlya kisebb, mint az exporté.) Félő, hogy a következő hónapokban még inkább kisebb éves dinamikáról számot adó közlemények érkeznek.
A májusi költségvetés alakulásáról szóló gyorsjelentés ismét bebizonyította, tárgyhónap közepén mennyire pontatlan prognózisokat tesz közzé a Pénzügyminisztérium ugyanarra a hónapra vonatkozóan már közel két esztendeje. A tegnap kiadott gyorsjelentés szerint a múlt hónapban mindöszszesen 7,5 milliárd forintos hiánnyal zárt a helyi önkormányzatok nélküli büdzsé, pedig a szaktárca 41,1 milliárdos deficitet jelzett előre május közepén. Ez borítékolható volt, ugyanis lényegében 2005 közepétől kezdődően az addigi gyakorlatot felrúgva egy kivételtől eltekintve minden hónapban a prognózisnál jobban alakuló egyenlegről tanúskodó közlemények érkeznek a József nádor térről. Emlékeztetőül: ennek ellenére mind 2005-ben, mind 2006-ban a költségvetési törvényben eredetileg jóváhagyottnál jóval nagyobb lett a deficit. BR
