A szülinapos

Egyetlenegy ügy volt egész héten: Horn Gyula születésnapja. És persze ennek mindenféle elő- és utózöngéi. Hiába nem írt alá és küldött vissza a köztársasági elnök két törvényt is megfontolásra az Országgyűlésnek, hiába zengte Kóka János újra el pártja érdemét, a reformmenetrendet, vagy hiába „coming outolt” Szetey Gábor, s hiába próbálták valahogy a szocialisták elmagyarázni, milyen is lesz az ingatlanadó. Nem voltak igazi kérdések és válaszok a napokban, mindenkit csak az érdekelt: vajon Horn Gyula születésnapjára időzítette-e az Alkotmánybíróság (AB) a kitüntetésekkel kapcsolatos döntését, illetve Gyurcsány Ferenc vajon tudta-e, mit dönt az AB, s erre rákészülve terjesztette-e fel kitüntetésre az exminiszterelnököt. Sólyom László várt, majd az Ab kimondta: az államfő megtagadhatja a kitüntetéseket, s így is lett. Szögezzük le: Gyurcsány Ferencnek lehettek információi az AB döntéséről, s kiszámítható volt az államfő reakciója is. Így tehát nem volt nagy kunszt megint a szokásos „huszárvágással” demonstrálni, ki a baloldali és ki nem, s kinek melyik oldalon a helye. Aztán mindezt lecsengették egy „nagyszabású” születésnapi ünnepséggel, majd minden mehet tovább a megszokott kerékvágásban. Az egy hétre szóló ügyek azonban elfelejtődnek. A „huszárvágással” megválaszolni igyekezett kérdések pedig a levegőben lógnak továbbra is. Ezzel a szülinappal például még nincs megoldva a múlthoz s 1956-hoz való viszony tisztázása. TE