Felügyeletlenül

Megkétszerezné a kormány az építési felügyelők számát – akár ilyen jóindulatú közelítéssel is olvashatnánk a készülő rendelet szövegét. Ám érdemes magukat a számokat is nézni, mielőtt örömkönnyeket hullatnánk: jelenleg az ország 93 ezer négyzetkilométerén írd és mondd tíz főállású és ugyanennyi részmunkaidős szakember vizslatja az épülő házakat. A közeli jövőben viszont már negyvenketten méricskélhetik szakértői szemmel az épületeket. Hát, ez a hatalmas létszámbővülés nem tölti el bizakodással az ember szívét, bár valóban dicsérendő az igyekezet.

Évek óta visszatérő téma a hazai épületek kritikán aluli színvonala. Mindenki, aki valaha találkozott készülő házzal, tapasztalhatta, mennyire igénytelen, gyakran korszerűtlen épületek nőnek ki a földből. S nincs egy olyan szisztematikus ellenőrző rendszer, amely kiszűrhetné a gagyi házakat. De az a tíz + tíz felügyelő képtelen is lenne mindenhol ott lenni. Az induló munkálatoknak alig három százalékát látogatja meg ellenőr. Így nem csoda, hogy vidáman „átcsusszannak” a rostán a szakmailag erősen kifogásolható házak. S elmarad az olykor igencsak jogosnak tűnő szankció is.

Meg kellene tízszerezni az építésfelügyelők számát – hallani szakmai hangokat. Vagyis legalább 200-ra lenne szükség, hogy látszata is legyen a munkájuknak. Hát egyelőre erről szó sincs, meg kell elégedni a régiónkénti hat ellenőrrel. Ugyanakkor jó érzéssel tölti el az embert, hogy a kormány tisztában van azzal: „Az építési minőség védelme nemzeti érdek, hiszen az építmény a nemzeti kincs része, és ezt sürgetik uniós direktívák és elvárások is.”

Jó tudni, hogy „odafönt” is ilyen tisztán látszik ez. Ennek szellemében örömködhetünk, hogy jövőre az építkezéseknek már csak a 94 százalékát kerülik el a felügyelők.