Forró levegő, hűvös számok

Fontos információk viszonylag kevés meglepetéstartalommal – ez lehetne az előző hét összegzése. Elsősorban: az államháztartási hiány júniusban nem tért el lényegesen az előre jelzettől, a konvergenciaprogram éves hiánytervét az ország jó eséllyel teljesítheti, a GDP-arányos deficit pedig év végére akár 6 százalék alá is csökkenhet. A Pénzügyminisztérium meg is kapta a maga néma dicséretét kedden az Európai Bizottságtól, illetve Joaquín Almunia pénzügyi biztostól: nincs szükség beavatkozásra, viszont továbbra is „megkülönböztetett” figyelemmel kísérik a magyar államháztartás mérlegének alakulását. (Ilyenkor persze lehet azon spekulálni, vajon milyen intézkedéseket foganatosíthatott volna a pénzügyminiszterek tanácsa, ha a költségvetés nem szedi össze magát.)

Bár a konjunktúraindexek – legutóbb épp a GKI-é – kedvező nemzetközi fuvallatot, a vállalati-fogyasztói bizalom erősödését mutatják, ez leginkább a múlt tükre. A valóság ennél hidegebb: az ipari termelés májusban csökkent, az exportdinamika pedig lassult. Persze tekintetbe kell venni, hogy a korábbi időszak gyors kivitelnövekedését mindenképpen nehéz lett volna fönntartani, és a továbbra is erős forint sem igazán segíti az exportőröket.

A forint gyengítésének egyik módja a jegybanki alapkamat csökkentése lehetne – a Royal Bank of Scotland elemzői szerint éppen ilyen szándék állt a júniusi 25 pontos kamatvágás mögött. A további mérséklés tehát kedvezőbb helyzetbe hozhatná az exportágazatokat, a szerdai inflációs adatok azonban igen valószínűtlenné teszik, hogy a jövő hétfői jegybankülésen ilyen lépésre kerülne sor. Az árszínvonal júniusi emelkedése megtörte a márciusban megkezdődött csökkenő trendet. Ezért a legtöbb elemző még akkor se számít további kamatmérséklésre augusztus előtt, ha a szerdai béradatok a vártnál kedvezőbben alakulnak. VG