Hogyan biztosítható a stabil energiaellátás?

Mittler István

A Paksi Atomerőmű Zrt. tájékoztatási igazgatója

Olcsó, biztonságos

„Az atomerőműben termelt villamos energia a hazaiak közül a legolcsóbb. 2006-ban Magyarországon az 1 kWh-ra jutó árbevétel 8,69 forint volt. Megvalósíthatósági tanulmány igazolta, hogy az atomerőmű a tervezett 30 éves üzemidőn túl még 20 évig – 2032–2037-ig – üzemben tartható. Az erőmű a blokkok teljesítménynövelése terén is újabb fontos mérföldkőhöz érkezett: két blokk hosszú ideje biztonságosan üzemel az eredeti teljesítményének 108 százalékán. Jelenleg három reaktor termeli a villamos energiát. Mindegyik blokk maximális teljesítményen üzemel. A meleg az atomerőmű teljesítményét nem befolyásolja, a blokkok biztonságosan működnek. A Duna-vízre vonatkozó előírt hőmérsékleti korlátokat betartjuk, a berendezéseket sűrűbben ellenőrzik a szakemberek.”

Szegedi Tibor

A Vértesi Erőmű Zrt. gazdasági igazgatója

Biomassza

„A vértesi erőműben igen nagy szerepet töltenek be a fenntartható módon előállított energiaforrások, az erőmű dolgozói folyamatosan fejlesztik a biomasszaprogramunkat, amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági termelésből származó hulladékot energiatermelésre fordítjuk. Megfelelő növénytermesztéssel hatékony szén-dioxid-körforgás érhető el, ezért fontos például az energianád szerepe. Ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a környéken kitermelt szenet is, amely a gáznál jóval nagyobb mennyiségben áll rendelkezésünkre, és olcsó, jól használható energiaforrást jelent. Gondot jelent a bányászszakmában dolgozók elöregedése, emiatt csökken a termelés üteme, az előállított áram azonban még így is jóval versenyképesebb a gáznál.”

Kuhl Tibor

A Dunamenti Erőmű Zrt. vezérigazgatója

Kapacitáscsökkenés

„A jövőnket illetően biztosan szembe kell néznünk a csökkenő kapacitásokkal és ebből adódóan az egyre romló ellátásbiztonsággal. Az energiagazdálkodás a jelenleg használatos infrastruktúrával hosszú távon nem fenntartható. Bár számos új erőmű megépítésére nézve születtek már tervek, ezeknek a beruházásoknak feltehetően csak a töredéke valósul meg a közeljövőben. Az új erőművek többségét gázüzemű működésre tervezik, mert a gáz a fellelhető legtisztább tüzelőanyag, erre a legolcsóbban és legjobb hatásfokkal lehet erőművet építeni. A gyárban található elöregedő termelőegységeink versenyképessége sajnos csökken, ezt az erőmű úgynevezett előtétturbinák beépítésével ellensúlyozza a dunai régióban található más erőművek miatt kieső áramtermelést.”

Balogh Ernő

A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja

Hidrogén

„Az energiatermelésben a jövőt egyértelműen a hidrogén jelenti, ez a tengerentúlon megvalósuló új beruházásokból is látható. A hidrogén pozitívuma, hogy számos forrásból előállítható, így például megjelenik az olajfinomítók melléktermékeként, de kitermelhető megújuló nyersanyagokból, például biomasszából is. Ennek tudható be, hogy Kanadában egy új hidrogénvezeték építésével készülnek a 2010-es téli olimpiára. Magyarországon az energiapolitikai döntéshozók sajnos kevés figyelmet fordítanak a hidrogénalapú gazdaság fejlesztésére, a MET tavaly négyszáz levelet küldött a parlamenti képviselőknek ez ügyben, ám eddig csak öt válasz érkezett. Szerencsére a hazai kkv-k érdeklődést mutatnak, így hazánk hamarosan csatlakozhat a hidrogénprogramhoz.”

Kazai Zsolt

Az Energia Klub megújuló energia programvezetője

Megújuló energia

„A megújuló energia felhasználásának jövőjét a GKM-ben most készülő stratégia határozza meg, de a kormány még mindig nem fordít kellő figyelmet a megújuló energia megfelelő felhasználási arányára. A 2010-es vállalásunk az Európai Unióban a legalacsonyabb, 3,6 százalékos arányú megújuló energiát jelent. Magyarország ugyan már 2004-ben elérte a kitűzött 2010-es célt a megújuló energia előállítása terén – azáltal, hogy néhány korábbi széntüzelésű erőművet állítottak át fatüzelésre –, de ez már most gazdasági és környezeti fenntarthatósági problémákat okoz. Ezek az erőművek alacsony hatásfokúak és pazarlók. Az elavult technológia dominanciája ugyanakkor kiszorít más, hatékonyabb megoldásokat, mint a biogáz, nap- és szélenergia.”