Jegybanki fordulat

Az MNB hétfőn 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, és ezzel valódi meglepetést okozott a legtöbb elemzőnek és piaci szereplőnek. A döntés azért érhette váratlanul a piacot, mert a Központi Statisztikai Hivatal bérnövekedésre vonatkozó adatai lényegében ugyanúgy bérinflációs nyomásra utalhattak, mint a korábbi hónapokban. A jegybank immár egyetérteni látszik a Pénzügyminisztériummal abban, hogy a béradatok emelkedésének elsődleges oka a gazdaság fokozatos kifehéredése. Továbbra sem bizonyos azonban, hogy jelen döntés egy kamatvágás-sorozat kezdete, vagy a jegybank tartja magát eddigi óvatoskodó politikájához.

Szintén hétfőn publikálta a KSH a kiskereskedelem áprilisi adatsorait, amelyek a forgalom volumenének állandósuló ütemű, kb. havi félszázalékos csökkenését mutatják. Ha pedig összevetjük ezt a számot a hét második felében napvilágot látott konjunktúraindexekkel, világossá válik, hogy az exportirányú gazdasági növekedés főbb motorja jelenleg a nagyvállalati szféra. Míg a kis- és középvállalatok likviditási gondokkal küszködnek és borúlátóak a makrogazdaság alakulásával kapcsolatban, addig a nagyvállalatok képesek az európai konjunktúra kedvező hatását kihasználni, és már látják a belföldi alagút végét is. A beruházási kedv azonban még mindig meglehetősen alacsony. Bár ez tovább javíthatja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, hosszabb távon csökkenő termelékenységet okozhat. (A fizetési mérleg első negyedévi alakulásáról cikk a 2. oldalon.)

Érdemes még megemlíteni a munkanélküliség alakulásának március–májusi adatait, amelyek ugyan 0,2 százalékpontos csökkenést mutatnak az egy hónappal korábbi adatokhoz képest, ez azonban csupán az év ezen időszakában szokásos foglalkoztatásnövekedést tükrözi. MZs