Kompenzáló juttatások

A vállalati bérkeret véges, így a cég hírneve, légköre, a betöltendő munkakör és a béren kívüli juttatások azok, amelyek csábítják a potenciális munkavállalókat, vagy segítik a már meglévő dolgozók megtartását.
Ha az átlagot nézzük, akkor az idei év egészében 228 ezer forintért választhat juttatásokat egy dolgozó. Legyen szó étkezési hozzájárulásról, üdülési csekkről, egészségpénztári hozzájárulásról vagy épp benzinpénzről, ha az összeget 12 hónapra lebontjuk, akkor a havi fixen kívül 19 ezer forint jut ezekre. Naná, hogy ez a „pluszpénz” versenyelőnyt jelent annak a cégnek, amely az éves fix kereset mellé juttatásokat biztosít!
A munkaadók nincsenek könnyű helyzetben, ha nyomon akarják követni a jogszabályi környezet állandó átalakulását. A juttatásokat érintő egyik legjelentősebb változás tavaly szeptemberben volt: a természetbeniek adókulcsa 44-ről 54 százalékra emelkedett. Az év elején az egyes juttatások (például étkezési utalvány) adómentes határértéke pozitívan módosult, de drasztikusan csökkent az önkéntes pénztári befizetéseké. Az egészségpénztári hozzájárulás 62 500 forintos havi maximuma például 13 100-ra apadt.
A munkaadók vonzanak, motiválnak és kompenzálnak is a juttatásokkal, amelyek népszerűsége egyelőre töretlen. Most azonban a kormánynak is érdeke kellene hogy legyen (adóbevétel-kiesés ide vagy oda) a cafeteriák fejlesztése. A juttatások a megszorításokkal terhelt években különösen fontosak, ezek ugyanis enyhíthetik valamelyest a reálkereset-csökkenés okozta traumát, amely az előrejelzések szerint az év egészében 4,5 százalékot tesz ki.
Épp ezért indokolt a kérdés: ez év őszén vajon milyen adóváltozások lesznek? Olyanok, amelyek elveszik a munkaadók kedvét a cafeteriák fejlesztésétől, vagy amelyek ösztönzik, hogy egyre több juttatásból választhassanak a dolgozók?