Patikaláncreakció

Úgy fest, megtörtént, amitől a patikaliberalizáció kapcsán oly sokan féltek: szép csöndben több nagyobb cég is elkezdett kiépíteni egy-egy patikaláncot Magyarországon. Legalábbis a piacon már erről beszélnek, igaz, konkrétumokat egyelőre senki sem mond. Ami tehát nem változott a szabályozással, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmi piac tulajdonosi szerkezetéről továbbra sem lehet sokkal többet tudni, mint az elmúlt években.

Az ágazat sajátossága, hogy míg a legtöbb piacon a liberalizáció azt jelenti, hogy egy jelenlegi vagy korábbi állami monopólium versenytársakat kap, s így nő a piaci szereplők száma, addig a gyógyszer-kiskereskedelemben minden bizonnyal koncentrációhoz vezet az új szabályozás. Nem véletlen tehát, hogy a törvényt sokan azzal a felkiáltással támadták, az nemhogy növeli majd a versenyt a szektorban, hanem patikaláncok kialakulásához vezet, s így versenykorlátozó hatása lesz.

Ez a megállapítás azonban ilyen formában természetesen nem igaz. A gyógyszer-kiskereskedelemben ugyanis nem állami, hanem sokkal kisebb, területi monopóliumokat kell felszámolni, amelyek épp a korábbi jogszabály patikaalapítási korlátozásai miatt jöttek létre. Ezek megszüntetése pedig lényegében független attól, hogy a jövőben is marad-e a viszonylag szétszórt tulajdonosi struktúra, vagy a piac néhány nagyobb vállalat kezébe kerül.

Más kérdés, hogy – mivel az üzleti logika azt diktálja – szinte biztosan Magyarországon is létre fognak jönni patikaláncok. Egy több gyógyszertárat üzemeltető – akár nemzetközi tapasztalatokkal is felvértezett – vállalat ugyanis sokkal jobb alkupozícióba kerülhet a nagykereskedőkkel szemben, nagyobb kedvezményeket tud kiharcolni magának – egyszóval a legtöbbször hatékonyabban működik –, mint egy néhány, esetleg mindössze egy gyógyszertárat üzemeltető patikus vállalkozása.