Putyin és a magyar olimpia

Egy világszintű sportesemény rendezésének elnyeréséhez nagyon sok dologra van szükség. Mindenekelőtt kell egy erős pályázati anyag, egy hiteles szervezőbizottság, és szükség van a szinte teljes társadalmi támogatásra is. Egyre inkább úgy fest azonban, ezeknél is fontosabb, hogy a rendezésre vágyó ország politikai elitje kiálljon az ügy mellett.

A politikusok jelentőségét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnapi döntése is bizonyítja, amelynek értelmében a 2014-es téli olimpiai játékoknak az oroszországi Szocsi adhat otthont. Hiába pályázott négy éven belül másodszor a dél-koreai Pjöngcsang és az osztrák Salzburg is, végül Vlagyimir Putyin többnapos guatemalai lobbitevékenysége meghozta az oroszok által várt eredményt.

Ebből persze mi is levonhatjuk a megfelelő tanulságokat. Április 18-a óta már tudjuk: ahhoz, hogy nagyobb sporteseményt rendezhessünk, közel sem elég egy szekrénnyi pályázati anyag, és az sem, hogy magunkkal elhitetjük, miénk a legjobb pályázat. Persze Gyurcsány Ferenc is ott volt Cardiffban, amikor az UEFA elnöke, Michel Platini kihirdette, hogy Lengyelország és Ukrajna rendezheti a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot, azonban Vlagyimir Putyinéhoz mérhető lobbitevékenységet a magyar Eb érdekében nem folytatott. Miért is tette volna, hiszen feltehetőleg ő sem volt teljesen meggyőződve arról, hogy a jelenlegi gazdasági-politikai helyzetben hazánknak épp erre van szüksége.

A tanulságokat a jövőben mindenképp szem előtt kell tartanunk. Ha Magyarország 2020-ban olimpiát akar rendezni, azt csak úgy érheti el, hogy az egész politikai elit teljes mellszélességgel kiáll az ötkarikás játékok ügye mellett. Ehhez pedig mindenképpen teljes társadalmi támogatásra is szükség van, hiszen amíg a népesség megosztott a kérdésben, addig a politikusok csak ímmel-ámmal fogják támogatni az olimpiát.