Ankara nem adja fel

Ezekben a napokban valószínűleg leginkább a vízkorlátozás foglalkoztatja az átlagembert Ankarában, hiszen az óriási szárazság miatt négy napból csak kettőn van vezetékes vízszolgáltatás. A török külügyminisztériumban azonban az EU-csatlakozást megcélzó átfogó őszi kommunikációs hadművelet előkészítése miatt fő a fejük a diplomatáknak. A hírek szerint többről van szó, mint diplomáciai offenzíváról: Recep Tayyip Erdogan újjáválasztott kormánya olyan reformintézkedések meghozatalára is készül, amelyeket már régóta követel az unió.

A 71 millió lakosú ország tehát még mindig nem adja fel. Bámulatra méltó az a szívósság, amellyel a térség legmodernebb iszlám állama az EU-felvételért küzd. Az akkori ankarai kormány már két évvel az EU elődje, az Európai Gazdasági Közösség megalakulása után beadta társulási kérelmét (1959-ben), s 1963 óta el is nyerte a társult státust. Aztán kezdődött a türelemjáték. Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét, 1995 óta áll vámunióban az EU-val, 1999-ben nyerte el a tagjelölti státust, s 2005 óta tárgyal a csatlakozásról, de számára is egyértelmű, hogy 2015 előtt semmiképpen nem lehet belőle tag.

Biztosan lett volna olyan állam, amelyet ilyen hosszú várakozás eltántorított volna, Ankarát azonban nem. Sőt az sem, hogy a német kancellár és az új francia elnök egyaránt eltanácsolja a tagságtól, helyette különleges partnerséget ajánl. Az EU ősszel reagálhat a kitartásra. UGy