Elemzői dicséret

Kellemes meglepetéssel kezdhettük a hetet: a Moody’s országjelentése igen kedvezően nyilatkozott a magyar makrofolyamatok alakulásáról. A Moody’s szerint a strukturális reformok folytatása és az államháztartási, illetve folyó mérleg hiányának további lefaragása mellett a következő évek legfontosabb teendője a nyugdíjreform lenne. Nehéz eldönteni, van-e erre politikai esély.

A másik fontos hétfői bejelentést a Pénzügyminisztérium tette: a legutóbbi akciók sikerén felbuzdulva a kormány mintegy 2400 főt vesz fel öt nagyobb ellenőrző hivatalhoz. A tárca vezetője szerint egy-egy ellenőr felvétele négy-kilencszeresen térül meg az államnak. A büntetési tételek átlagos mértéke ráadásul emelkedni fog; így szinte biztos, hogy például az APEH vagy az államkincstár régi-új dolgozóinak tevékenysége néhány milliárd forinttal javítja majd a központi költségvetés mérlegét. A legérdekesebb kérdés talán az, hogy a mostani lépésekkel, illetve az őszi módosításokkal sikerül-e áttörést elérni az adófizetési morál javításában. A minisztériumnak annál is inkább szüksége van többletbevételekre, mivel az egységes ingatlanadóra vonatkozó tervek megbukni látszanak.

Több konjunktúraindex is napvilágot látott a héten. Az Ecostat felmérése szerint a legjobb száznak a cégei kevésbé optimisták, a kis- és középvállalatok viszont bizakodóbbak, mint a múlt hónapban. Kedvezőnek ítélhető, hogy mindkét index jelentősen nőtt az év eleje óta. Kevés jót ígér viszont a beszerzésimenedzser-index további csökkenése, amely a feldolgozóipari konjunktúra megtorpanását mutatja.

A külkereskedelem májusi adatai megnyugtatók. Bár mostantól nem büszkélkedhetünk 18-20 százalékos exportdinamikával, a kivitel növekedési üteme két számjegyű maradt. Öszszességében: hozzájuthattunk ugyan egy-két makroadathoz a múlt héten, az igazán érdekes számokra – második negyedéves GDP, infláció – azonban várnunk kell a jövő hétig. MZs