Fordulj, ha tudsz!
Ki kell ábrándítani az összeesküvés-elméletet gyártókat: nem volt előre megírt forgatókönyve a koalíciós szakításnak. A tehetetlenség ereje vitte előre mindkét pártot. Az SZDSZ már tavaly – amikor kiderült, hogy nem lesz több biztosító, csak több pénztár – úgy érezte, elszalasztotta a kilépést a koalícióból, hiszen nem teljesül a programelemük, amelyre lényegében a párt létét tették fel.
Már tavaly is nyilvánvalóvá vált számukra, hogy Gyurcsány Ferenc nem akar szembemenni az MSZP-vel, nem fogja a liberális programot végrehajtatni a szocialistákkal. Az amúgy sem egységes MSZP-nek pedig „betett” a népszavazási kudarc; azt a következtetést vonta le belőle, hogy a társadalom nem akar több megszorítást, sem reformot, mert a reform egyenlővé vált a megszorítással. Most úgy tűnik, a kormányfő elszámolta magát, amikor pártját, saját pozícióját az SZDSZ-ellenes hangulat meglovagolásával akarta stabilizálni. A legitimációs válsággal küzdő Kóka János – és a kilépést régóta szorgalmazók csapata – kapva kapott az alkalmon, megvolt a fordulópont, a liberális közeg is beláthatja, csak egy reformpárti erő van, az SZDSZ. Így esett aztán a szakítás, s ahogy ennek sem, úgy a következő időszaknak sincs forgatókönyve.
A szocialisták az SZDSZ álláspontjának felülírására, a liberálisok még reformerebb miniszterelnökre várnak. Úgy látszik, megint a tehetetlenségi erő és az előre hozott választás réme mozgatja majd a szálakat. TE
