Mi lesz Blairrel?
Úgy tűnik, meghiúsulnak Tony Blairnek az EU-elnökséggel kapcsolatos reményei. A volt brit kormányfőt éppen utóda és egykori szövetségese, Gordon Brown látszik megfúrni. No nem tevőlegesen, hanem azzal, hogy a hét végén megállapodott francia és német kollégájával: egyikük sem támogat olyan jelöltet az uniós reformszerződés eredményeként létrejövő új posztra, akivel szemben a trió valamely tagjának fenntartásai vannak. Brownnak ily módon nem kell nyíltan a volt főnöke ellen szavazni, hiszen Angela Merkel már korábban jelezte, ellenzi Blair EU-elnökké választását.
A londoni sajtó már azt találgatja, hogy ha nem lesz Tony Blairből a tagállamok vezetőit tömörítő tanács üléseinek állandó elnöke, akkor talán más uniós vezetői poszttal kárpótolhatják a kétségkívül nagy formátumú politikust, aki jelenleg stratégiai tanácsadással, előadókörutakkal és közel-keleti békéltető tárgyalásokkal üti el üres óráit. Állítólag Blair szívesen töltené be az EU külpolitikai főképviselőjének tisztségét, mivel ez látványosabb szereplésre adna lehetőséget, mint ha egyszerűen „levezető elnökként” üldögélne a kormányfők között.
A legfontosabb kérdés azonban nem az, milyen uniós poszt jut majd a brit exminiszterelnöknek. Lényegesebb, hogy a diplomáciai huzavonák eredményeként milyen feladatkört kap az EU elnöke, és hogy ennek az új szereplőnek a belépése mennyiben bonyolítja (vagy esetleg egyszerűsíti) Brüsszelben a döntéshozatal menetét. TG
